Az iskola története

(1931-2006)

A két évszám között 75 év eseményei húzódnak meg. 75 évé, amely alatt többször fordult a történelem kereke, de az iskola minden körülmények között teljesítette feladatát: nevelt és oktatott. Tantestülete otthont teremtett a tanuláshoz; hozzáértésével, jóságával – olykor szigorával – lehetőséget adott a szakszerű ismeretszerzéshez. Voltak időszakok, amikor ennek a feladatnak a teljesítése megpróbáltatást rótt tanítóra és tanulóra egyaránt, de a nehézségek ellenére mindenki végezte a munkáját: ki jól, ki kevésbé jól.

A kezdetek

Az 1700-as évektől 1931-ig

Az újkori alpári iskoláztatás első írásos emléke egy 1730-31-ben lezajlott úriszéki perből való. A perben szerepel egy Gergelffy Ferenc nevű hatvanéves alpári lakos, aki a feljegyzések szerint iskolamester és jegyző volt egy személyben. .A falu néhány korai tanítójának nevét az 1740-es évektől folyamatosan vezetett alpári anyakönyv őrizte meg. Ennek tanúsága szerint az 1740-43 közötti időszakban Szilvássy Wolphgang, 1743-tól Botka István, 1751-től Tóth János, 1757-ben Pátyi János, majd Várnay István látta el a kántortanítói feladatokat. 1760 derekán őt váltotta fel Nagy József, akit 1765-ben Nagy Mátyás követett. 1776-tól már egy húszéves fiatalember, Balogh Antal látja el a kántortanítói feladatokat. Hat év múlva egy nagypréposti vizitáció során már Kardos György nevét jegyezték fel tanítóként

. A meglévő, náddal fedett iskola épülete rendkívül szűkös és sötét volt, ezért 1784-ben uradalmi támogatásból új iskola építését kezdi meg a község. A vert falú, nádtetős ház egyik szobáját az iskola, másik szobáját a tanító számára jelölték ki. Az új épület végül 1792-ben készült el teljesen, ezzel egy időben a régi épületet is helyreállították.

A 19. század elejére azonban ez az épület is életveszélyessé vált. 1831-ben Bazala Pál plébános szorgalmazására a régi épület helyén új iskolát emelt a község. Az itt tanító -1808 óta alkalmazásban lévő – Vágó András tanító kiemelkedő személyisége volt az alpári iskolatörténetnek. Egy egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a családos, kiváló erkölcsű és felkészültségű Vágót sem tanítói, sem kántori munkája tekintetében nem érte panasz. Nagy szorgalommal, kiváló módszerekkel tanított, tehetségesen orgonált, és egyéb teendőit is hibátlanul végezte. Valamikor a 19. század derekán adta át hivatalát fiának, Vágó Károlynak, aki csaknem fél évszázadon keresztül, egészen a század végéig töltötte be azt.

1859-ben a község a meglévő épület mellett egy új, vályogfalú tantermet létesített a leányosztály tanítására. Ezzel együtt létrehozták a második tanítói állás, amely a kántortanító mellett, attól függetlenül működött. Ezt a státust 1861-től elsőként Makáry György, majd Mészáros Dezső tanító töltötte be.

1868-ban a népoktatási törvény és a tankötelesek számának megnövekedése miatt újabb tanterem és tanítói állás létrehozása vált szükségessé. A harmadik iskola épületét a község régi istállójából alakították ki. Ünnepélyes felavatására 1870 novemberében került sor. Ekkor lépett hivatalába a harmadik alpári tanító, Imre István.

Az 1880-as években nyilvánvalóvá válik, hogy további bővítésre van szükség. Az újabb tanterem megépítése és a negyedik tanító javadalmazása azonban túl nagy terhet rótt volna a községre. Csak 1903-ban sikerült az egykori uradalmi tisztilakban egy újabb tantermet kialakítani. Eddigre azonban már 440 tanköteles gyermeket számlál Alpár, így tovább kellett terjeszkedni: újabb tanterem épült és újabb tanítói állást szerveztek. 1903-ban megkezdődött az építkezés. Az első tanítónő, ifj. Imre Istvánné 1904-ben kezdte munkáját.

1905. május 2-án az egyházközség a falu vezetősége egyezmény írt alá, mely kimondta, hogy valamennyi iskola fenntartásának kötelezettsége, továbbá az épületek és tartozékaik az egyház kezelésébe kerülnek át.

Kádár Lajos tiszaújfalui születésű népi író (1896-1982) Kolomp szól a ködből című visszaemlékezésében így idézi fel a korabeli iskola hangulatát:

„Ősszel feladtak a tőlünk hat kilométerre levő iskolába. Nagy élmény volt ez énnékem. Az első padba kerültem. Nem jut eszembe, hogyan zajlottak első napjaim. Én már akkor írtam, olvastam. Néném és bátyám mindig hangosan tanulta a leckét. Ha a betű nevét egyszer megmondták, nem felejtettem el. Írni is megtanítottak, igaz csak palavesszővel, de az első osztályban nem is kellett még tintával írni. Így én inkább azt hallgattam, amit a felsőbb osztályosok tanultak. Úgynevezett osztatlan iskola volt ez, ott az isten háta mögött. A Sárgaiskola.

Derék ember volt Faragó János tanító.

A negyedikeseknek Mátyás királyról magyarázott. Valamennyien szájtátva hallgattuk. Végül felszólította őket, hogy ki tudná elmondani a jeles királyról szóló mesét. Én kis együgyű, nem tudhattam még akkor, hogy mit szabad, mit nem: jelentkeztem, felnyújtottam az ujjamat, mert más nem jelentkezett.

- Ne zavarj most! – förmedt rám a tanító. – Mit akarsz?

Erős hanghordozásától megszeppentem. Most már követelte:

- Mondd meg már, mit akarsz!

- Én… Izé ….Elmondanám Mátyás királyról a mesét…

Cérnaszál-vékony hangomért az egész iskola kikacagott, csak a tanító úr vett komolyan.

Egyszeri hallás után majdnem szó szerint fölmondtam a tíz percig tartó mesét. A tanító úr könnyezve megcsókolt érte.”

1920-ban került a községbe Boda Gyula és Pejtsik Béla tanító úr, akik később évekig igazgatóként is dolgoztak az alpári iskolában.

Ebben az időszakban az alábbi pedagógusok tanítottak az iskolában:

1860-1894	Makáry György
1870-1912	id. Imre István
1894-1934	Mészáros Dezső
1903-1927	Sárvári Szilárd
1904-1924	Ifj. Imre Istvánné
1906-1934	Boda Gyula
1911-1938	Boda Gyuláné
1912-1920	Ujfalusi István
1920-1953	Pejtsik Béla
1924-1946	Bánkúti Sándor
1924-1948	özv. Klucs Ödönné
1926-1927	Vanyak Lajos
1927-1940	Blázsik Mihály
1929-	Nagy Endréné
1929-1950	Rácz Károly

Új iskola épül

Szent Imre Római Katolikus Népiskola, 1931-1948

Egy miniszteri rendelet alapján már 1927-ben kellett volna Alpáron egy nyolc tantermes iskolát és tanítólakást építeni, Polyáktelepen pedig egy tanítólakásos iskolát. Az építkezéshez az állam 70 % segélyt és 30 % kölcsönt biztosított volna 6 %-os kamatra. De a község és az iskolaszék nem tudott megegyezni az iskola jellegét illetően. A község vezetői állami iskolát, az iskolaszék pedig római katolikus iskolát szeretett volna létrehozni. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a régi iskolát bővítsék-e ki, vagy újat építsenek. A vita éveken át tartott, mígnem 1930-ban Kerekes Lajos református főjegyző kezébe vette a római katolikus iskola ügyét.

Az iskola 1931-ben (előtérben a helyi iparos egylet tagjai)

1930. június 4-i ülésén az egyházközségi képviselőtestület úgy döntött, hogy megigénylik az állami segélyt és kölcsönt, a 124 ezer pengőt. Az Államépítészeti Hivatal tervei alapján az építkezés pár héten belül megkezdődött. Az alpári iskola és tanítólakás építését a ceglédi Izsó és Dömötör építészmérnökökre, a polyáktelepi építkezést pedig Turjánszki Mihály alpári kőművesre bízta a testület.

Az elkészült szép, emeletes iskolát 1930. november 30-án avatták fel. A főbejárati homlokzatra felkerült az ún. „angyalos, koronás” címer. Az épületet Toldy Jenő félegyházi apátplébános szentelte fel. Az ünnepségen részt vett még Temple Rezső országgyűlési képviselő és Heroszeth Kálmán kecskeméti tanfelügyelő is.

A tanítás 1931 januárjában kezdődött meg. Ebben a tanévben 547 bejegyzett tanulója volt az intézménynek. A tantestület 7 tanítóból és egy igazgatóból állt.

Az iskola első tantestülete (zárójelben az osztályok létszámával):

I. leányosztály (51 tanuló):	Nagy Endréné tanítónő
I. fiúosztály (70 tanuló):	Rácz Károly tanító
II. leányosztály (63 tanuló):	özv. Klucs Ödönné tanító
II. fiúosztály (70 tanuló):	Blázsik Mihály kántortanító
III. leányosztály (66 tanuló):	Mészáros Dezső igazgató
III. fiúosztály (70 tanuló):	Pejtsik Béla tanító
IV. leányosztály (57 tanuló):	vitéz Boda Gyuláné tanító
IV. fiúosztály (60 tanuló):	Mészáros Dezső igazgató
V. leányosztály (30 tanuló):	vitéz Boda Gyuláné tanító
V. fiúosztály (25 tanuló):	vitéz Boda Gyula tanító
VI. leányosztály (12 tanuló):	vitéz Boda Gyuláné tanító
VI. fiúosztály (7 tanuló):	vitéz Boda Gyula tanító

Mészáros Dezsô igazgató úr a III. leányosztállyal 1931-32-ben

Az 1930/31-es tanév első osztályos tanulói:

I. leányosztály		I. fiúosztály
Ballabás Anna	Koncz Ilona	Ajtai János	Kollát Mihály
Barna Mária	Kovács Klára	Auer Sándor	Kópiás Imre
Bartus Mária	Kovács Teréz	Bálint István	Kovács József
Berkes Ilona	Makai Róza	Bársony Mátyás	Kovács Zoltán
Bodor Anna	Mátyus Ilona	Bodor István I.	Kürti Károly
Borsos Etel	Nagyhajú Mária	Bodor István II.	Kürti László
Borsos Erzsébet	Nemes Katalin	Bodor Mihály	László Péter
Borsos Magda	Piros Jolán	Bugyi Gáspár	Magyar Mátyás
Dávid Mária	Sipos Irén	Bugyi Mihály	Mihály János
Bugyi Etel	Szabó Erzsébet	Czimer István	Molnár József
Csáki Júlia	Szabó Mária	Czinege Béla	Molnár Pál
Fegyver Ilona	Szabó Petronella	Csehók Ernő	Papp Gábor
Fodor Petronella	Szabó Terézia	Cseri József	Pastyák Fülöp
Gaál Mária	Szalai Erzsébet	Csikós János	Pejtsik Béla
Gál Ilona	Szatmári Piroska	Dobos Jenő	Pintér István
Huszák Piros	S. Tóth Ilona	Faragó István	Sahin Pál
Ivicz Margit	Szekeres Júlia	Fodor Sándor	Seres János
Kapás Johan	Szicsi Mária	Frigyes Péter	Seres Károly
Konfár Zsuzsa	Szijjártó Etel	Gál János	Sipos Tibor
Kutasi Erzsébet	Tot Rozália	Géró József	Szabó Imre
Kürti Ilona	Tot Mária	Góg András	Szabó János I.
Kis Magdolna	Varga Jolán	Góg Gergely	Szabó János II.
Kis Rozália	Varga Mária	Gulyás Ambrus	Tánczos András
Kókai Júlia	Verebélyi Ilona	Győri György	Tar Vilmos
Kolompár Ilona	Zolnai Mária	Haticza András	Tarjányi Imre
		Horváth Albert	Tekulics István
		Huszák Béla	Tekulics Péter
		Huszák Lajos	Tóth András
		Ivicz Dezső	Tóth Ferenc I.
		Kasza János	Tóth Ferenc II.
		Kecskés Pál	Tóth Mihály
		Kerepesi Mihály	Vajda János
		Kerepesi Péter	Varga Mihály I.
		Király István	Varga Mihály II.
		Kiss Gáspár	Vincze János

*Megjegyzés: a neveket az alpári római katolikus elemi iskola anyakönyvi naplója szerinti írásmóddal írtuk.

Blázsik Mihály kántortanító a III. fiúosztállyal 1931-32-ben

A II. világháború idején a tanítás nem zajlott zökkenőmentesen. A férfi tanerőket behívták katonának, az ő osztályukat is fel kellett osztani az itthon maradottak között. Szerencsére a községet nem bombázták. Az 1944. március 19-i német megszállás után az amerikai bombázók átrepültek a község felett Szolnok és Nagyvárad irányába. Pejtsik Béla tanító úr visszaemlékezése szerint „borzalmas látvány volt, amikor a magasban repültek a hatalmas Liberátor bombázók és utánuk a sok vadászgép. Nem telt bele húsz perc és hallottuk Szolnok bombázását. A gyerekeket azonban a szirénajelzésre elengedtük, és idejére hazaértek.”

1944. év szeptemberében pontosan megkezdődött a tanítás. A front közeledett. Rendeletre az iskola külső ablakait leszedték, és a pincében helyezték el. Október 8-án a szovjet csapatok elérték Csongrádot. Ekkor már nem volt tanítás. Október 9-én a szovjet csapatok a tiszaújfalui temető mellől lőtték Alpárt. A harcok alatt az iskolaépület is megrongálódott. A tető és az udvari falak aknatalálatot kaptak, és az ablakok nagy része is betört. Október 14-én az oroszok bevonultak a községbe. A sereg továbbvonult, majd a rend helyreálltával folytatódott a tanítás is, de a csak a gyerekek kis része járt iskolába. Sokan szüleikkel elmenekültek a harcok elől, vagy a szüleik nem engedték őket a tanítási órákra.

Októberben 23 első, 47 második, 29 harmadik, 24 negyedik, 23 ötödik és 13 hatodik osztályos tanuló járt iskolába.

1945 szeptemberében rendben beindult a tanítás. Összesen 447 tanuló kezdte el az új tanévet. Bíró Ferenc nem tért vissza, Nagy Endre fogságba esett, Verebélyi Mihály még katona volt.

1946 nyarán a budapesti bőrgyári munkások szakszervezetének támogatásával beüvegezték az épület ablakait, kijavították a tetőt és a sérült falakat. Boda Gyula igazgató nyugdíjba ment, helyére „figyelembe véve az alpári római katolikus iskola helyreállítása körül kifejtett buzgóságát is”, Bánkúti Sándor tanítót nevezte ki a váci püspök.

Az iskola 1945-ig hat elemi osztállyal működött, de az 1945/46-os tanévben már egy nyolcadik osztályos tanulót is bejegyeztek az anyakönyvbe. A következő tanévektől általánossá vált a nyolc évfolyamos képzés.

Megszűnt az elemi iskola intézménye, helyébe az általános iskola lépett. A tanerők is visszatértek. Megkezdődött a nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás.

Az iskola pedagógusai 1931 és 1948 között:

1894-1934	Mészáros Dezső
1906-1946	Boda Gyula
1911-1938	Boda Gyuláné
1920-1953	Pejtsik Béla
1925-1946	Bánkúti Sándor
1924-1948	özv. Klucs Ödönné
1927-1940	Blázsik Mihály
1929-1962	Nagy Endréné
1929-1950	Rácz Károly
1931-1963	Nagy Endre
1934-1937	Kallai István
1937-1974	Verebélyi Mihály
1938-1948	Kapcsándi Emma
1940-1946	Bíró Ferenc
1946-1981	Mészáros Lajos
1946-1951	Klucs Magdolna

Iskola az államosítás után

Központi Általános Iskola (1948-1973)

1948 nyarán az iskolát államosították. Az iskola neve Központi Általános Iskola lett.

1949. december 31-én kelt levelében Bakos István tankerületi főigazgató többszöri felszólítás után utasítja Bánkúti Sándor igazgatót, hogy az ún. „angyalos, koronás” címert saját költségén rögtön távolíttassa el az épület homlokzatáról. Az igazgató úr erre nem volt hajlandó, ezért „vétkes mulasztása következtében” 1950. január 9-én azonnali hatállyal felmentették az igazgatói teendők ellátása alól.

Az államosítással más változások is történtek az oktatásban. Megszűnt az iskolaszék, az intézmény irányítása átkerült a Járási Művelődési Osztályhoz. Ők nevezték ki az igazgatót, a tanítókat és a tanárokat a területük általános iskoláiban. Megalakult a szakfelügyelői hálózat, akik ellenőrzést gyakoroltak a pedagógusok munkája felett.

A tankötelezettség a 14. életév betöltéséig tartott. A felső tagozaton megindult a szakosított oktatás. Az alsó és felső tagozat külön vált. Ebben az évben 499 tanuló járt az intézménybe.

„Marika jó tanuló”-Simon Istvánné tanítónô írásóráján 1955-ben

Az 1950-51-es I. osztály Szabó Katalin tanítónô vezetésével

Az iskola fennállásának 25 éves évfordulójára készült el 1956 tavaszán az iskola téglaoszlopos, drótfonatos szép új kerítése.

Az iskola tantestülete a 25. évfordulón. (Többek között Fekete Imréné, Vízhányó Franciska,

Szegô Györgyné, Pejtsik Béla, Bánkúti Sándor, Kanyó Mária)

Az 56/57-es tanévben 21 fős tantestület (igazgató, igazgatóhelyettes, „szakoktatók”, azaz felső tagozaton tanító szakos tanárok, osztályfőnökök és „osztályvezetők”, azaz alsó tagozatos tanítók) tanított az intézményben. Az 1956. október 23-i forradalom következményeként rendeletre beszüntették a tanítást, ami a nehéz időszak elteltével indult újra.

Bánkúti Sándor tanító úr abakusz segítségével tanítja a számtant az elsô osztályban

1958-ban indult be a dolgozók általános iskolája, amely lehetővé tette, hogy a felnőttek munkájuk mellett szerezhessék meg a nyolc általános végzettséget, ami egyre több munkahelyen volt követelmény. 1965-ben végzett az utolsó 8. osztályos csoport. Mindezek ellenére még az 1982-es felmérés szerint 190 fő írástudatlan felnőttet regisztráltak az összevont községben.

1964-től az iskolatelevíziós adások megjelenése miatt valamennyi iskola televíziót kapott a patronáló helyi termelőszövetkezetektől, üzemektől. A tanítási órák izgalmas színfoltja lett az iskolatévé adása, különösen Öveges professzor kísérletei arattak nagy sikert.

1968-tól Vén Ferenc kap igazgatói kinevezést.

Általános Iskolák Igazgatósága (1973)

1973-ban közigazgatásilag egyesült Tiszaújfalu és Alpár Tiszaalpár néven. Az összes iskolai intézmény a Tiszaalpári Általános Iskolák Igazgatóságához került. Megkezdődött a körzetesítés. 1972/73-ban megszűnt a Dózsa-iskola, a Borsihalmi és Árpádtelepi iskola, tovább működött a Központi (ma Árpád Fejedelem) Általános Iskola, a Belterületi (ma Tiszaújfalui) Általános Iskola és a Vasútmenti Általános Iskola.

A szakos ellátottság megoldatlansága miatt a központi iskola pedagógusai ingáztak a belterületi iskolába. Az átjárásra sokszor csak az óraközi szünet ideje állt rendelkezésre. Megterhelő volt ez különösen esőben, vagy a téli hideg idő beálltakor. Az átjárás úttörői voltak: Keserű Ferenc, dr. Hegedűs Andrásné, Ignácz Antal, dr. Vancsura Istvánné.

A demográfiai hullám miatt a tanulók száma egyre nőtt (a 78/79-es tanév 481 fős tanulólétszáma 83/84-re elérte az 530 főt). Szükségessé vált a bővítés.

Iskolabővítés (1984-1987)

1984-ben felújították az iskola régi épületét, megtörtént külső és belső renoválása. Új, nyolc tantermes szárnnyal bővült, amely 1985 szeptemberére készült el a Tiszaalpári Nagyközségi Tanács költségvetési üzemének kivitelezésében. Az iskolabővítés és a tornacsarnok terveit az iskola volt tanulója, Albrecht László építészmérnök készítette. Az építkezést társadalmi munkával segítették a helyi üzemek, gazdaságok, kisiparosok és a szülők. Az átadáson nemcsak az iskola kulcsait vehette át Vén Ferenc igazgató, hanem 2 db Commodore 64-es számítógépet is, amit az MMG Automatikai Művek, illetve a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ajándékozott az intézménynek.

Az új (középsô) iskolaszárny. Az építkezés még folyik.

1985 szeptemberétől a belterületi iskola felső tagozata megszűnt. Ötödik évfolyamtól a tanulók a Központi Általános Iskolában tanultak tovább. Az új szárnynak és az első számítógépeknek 547 tanuló és 35 pedagógus örülhetett.

1987-ben tovább bővült az iskola. 25 millió forintos beruházással egy 576 m² alapterületű tornacsarnokot és napközis szárnyat építenek fel. Az új létesítmény november 6-i megnyitóján Tiszaalpár testvértelepülései, a jugoszláviai Zitiste és Torontáltorda képviselői is részt vettek.

1990-1996

1990-ben tovább szépült az iskola. A főbejárat feletti homlokzatra visszakerült a koronás címer az angyalokkal, amely valamikor díszítette a Szent Imre Római Katolikus Népiskolát. A gyönyörű domborművet Márton Károly keramikus, iparművész készítette, aki szintén e falak között tanult.

Az alpári Központi Általános Iskola pedagógusai 1948 és 1996 között:

1920-1959	Pejtsik Béla	tanító, igazgatóhelyettes, igazgató
1924-1948	özv. Klucs Ödönné	tanító
1929-1950	Rácz Károly	tanító
1929-1955	Nagy Endréné	tanítónő
1931-1955	Nagy Endre	tanító
1936-1976	Verebélyi Mihály	tanító
1946-1951	Klucs Magdolna	tanítónő
1946-1981	Mészáros Lajos	tanító, igazgatóhelyettes, igazgató
1948-1949	Tóth Ferenc	tanító
1948-1949	Tóth Ferencné	tanítónő
1948-1950	Csupor Benedek	tanító
1948-1965	Fekete Imréné	tanár (matematika-fizika)
1949-1953	Bozsó Antal	tanító?, igazgató
1949-1954	Szabó Katalin	tanítónő
1949-1969	Sárvári Alajos	tanító
1950-1951	Deák Zoltán	tanár
1950-1951	Kozma Ferencné	tanár
1950-1990	Fehér Istvánné	tanító, tanár (orosz)
1951-1952	Görög Judit	tanítónő
1951-1953	Czombos Béla	tanító
1951-1958	Simon Istvánné	tanítónő
1952-1953	Tolnai Endréné	tanítónő
1952-1956	Bessenyeiné Morvai Erzsébet	tanítónő
1953-1955	Pintér Sándor	tanító
1953-1956	Bessenyei Imre	tanár (magyar), igazgató
1953-1960	Kanyó Mária	tanár (magyar)
1953-1989	Kuthy Endréné	tanítónő
1954-1955	Balázs Katalin
1954-1956	D. Bíró Ilona	tanítónő
1954-1956	S. Tóth Emma	tanár (testnevelés)
1954-1968	László Sándor	tanár (magyar-törénelem), igazgató
1956	Nagy Gyula	tanár (magyar)
1956-1957	Nemcsók Imréné	tanítónő
1956-1961	Molnár Sándor	tanár (testnevelés-természetrajz)
1956-1986	Balogh Károly	tanár (biológia-földrajz)
1956-1991	Kiss Imréné	tanítónő
1956-1996	Szederkényi Zoltánné	tanítónő
1957	Szabó Ilona	tanár (magyar-történelem)
1957	Garai István	tanár (orosz-képzőművészet)
1957-1959	Vízhányó Franciska	tanítónő, igazgatóhelyettes
1957-1959	Kelemen Józsefné	tanár (orosz), igazgató
1957-1960	Fekete Irén	tanítónő
1957-1984	Szegő Györgyné	tanítónő
1958-1968	Ágoston Béla	tanár (történelem-földrajz)
1959-1978	Melegdi Sándor	tanár (számtan-fizika)
1960	Kerekes István	tanár (rajz)
1960-1987	Melegdi Sándorné	tanítónő
1960-1987	Tolnai Endréné	tanítónő
1961-1991	Szőke Antalné	tanár (magyar-történelem)
1961-1995	H. Tóth Gábor	tanító
1962-1969	Tarjányi Gyula	tanító
1962-1981	Keserű Antalné	gyógypedagógus
1963- ?	Szabó Aranka	tanítónő
1963- ?	Horváth Károlyné	tanítónő
1963-1965	Csikós Lászlóné	tanító, tanár (gyakorlati)
1963-1967	Vidéki Imre	tanár (magyar-történelem)
1963-1968	Barna Jánosné	tanítónő
1964- ?	dr. György Istvánné	tanítónő
1964-1973	Czirkó Mártonné	tanítónő
1964-1975	Czirkó Márton	tanár (gyakorlati-ének)
1965-1967	Vidéki Imréné	tanár (magyar-történelem)
1967-1968	Bodog Ferencné	tanár (matematika-kémia)
1967-1995	Vén Ferencné	tanár (gyakorlati)
1967-1996	Vén Ferenc	tanár (gyakorlati), igazgató
1968-1969	Solymosi Márta	képesítés nélküli nevelő
1968-1971	Ábel Tiborné	napközi
1968-1971	Kamasz Ida	tanítónő
1968-1972	Némedi Erzsébet	képesítés nélküli nevelő
1968-1972	Lengyel József	tanár (orosz-magyar)
1968-1978	Ovárdicsné Farkas Irén	tanár (matematika-fizika)
1968-1978	Farkas József	tanár (biológia-kémia)
1968-1978	Farkas Józsefné	tanár (matematika-kémia)
1969-1971	Tóth Sándor	tanár (magyar-orosz)
1970	Kiss Krisztina	tanítónő
1970-1976	Lassné Enyedi Julianna	tanítónő, tanár (magyar)
1970-1999	Horti Sándor	tanító
1971-1995	Borsos Imréné	tanár (történelem-rajz)
1971-2000	Horti Sándorné	tanítónő
1972-?	Tóth Ildikó	tanár (orosz-történelem)
1972-1997	Ivicz Lázárné	tanítónő
1972-1999	Ivicz Lázár	tanító, igazgatóhelyettes
1974-1993	Ignácz Antal	tanító, tanár (földrajz)
1974-1996	Keserű Ferenc	tanító
1974-1976	Dobos Margit	képesítés nélküli nevelő
1974-2006	Dr. Vancsura Istvánné	tanár (földrajz-rajz)
1975-1999	Bakos Imréné	tanár (orosz)
1975-2005	dr. Hegedűs Andrásné	tanár (magyar-történelem)
1975-	Popovics Jánosné	tanár (biológia-testnevelés)
1976-1981	dr. Bajuszné Szabó Klára	tanár (magyar-történelem)
1976-1987	Némedi-Varga Ildikó	tanár (ének-magyar)
1977-1979	Tömöri Katalin	tanítónő
1977-1983	Fehér István	tanító
1977-1988,	Borbélyné Megyeri Marianna	tanítónő
1979-1980	Kecskés Ilona
1980-	Maróti Pál	tanár (mat.-fiz.-techn.), igazgatóh.
1980-	Maróti Pálné	tanár (matematika-technika)
1980-	Komár Pálné	tanár (magyar-német)
1982-1995	Novák Imréné	tanítónő
1982-	Novák Lászlóné	tanítónő
1983-1984	Czinegéné Károly Anna	tanár (magyar-orosz)
1983-1984	Vörösné Barna Magdolna	napközi
1983-1997	Tóth Gyula	tanár (matematika-fizika)
1984-1985	Kara Irén	képesítés nélküli nevelő
1984, 1988-90	Szólya Zoltánné	tanítónő
1984-	Ifj. Ivicz Lázár	tanár (testnevelés)
1985-1990	Nagyné Kiss Ilona	tanítónő
1985-1995	Keserű Ferencné	tanító, igazgatóhelyettes
1985-1996	Pappné Krupják Teréz	tanítónő
1985-	Dömötörné Tar Margit	tanár (magyar-orosz)
1986-1987	Kanalas János	képesítés nélküli nevelő
1986-1988	Sz. Tóth Judit	képesítés nélküli nevelő
1987-1988	Véghné Novák Judit	képesítés nélküli nevelő
1987-1988	Bodolai László	képesítés nélküli nevelő
1987-1988	Fekete Katalin	képesítés nélküli nevelő
1988-1989	Bíró Anikó	képesítés nélküli nevelő
1988-1989	Lombos Katalin	képesítés nélküli nevelő
1988-1994	Bodócsi Attila	tanító, tanár (földrajz)
1988-1994	Hegedűs Tünde	képesítés nélküli nevelő
1988-	Suba Jánosné	tanár (magyar-orosz)
1988-	Szőke (Petrolán) Éva	tanár (ének, rajz)
1989-	Ifj. Ivicz Lázárné	tanítónő
1990-	Sztakó Ildikó	könyvtáros, tanár (magyar), ig.h.
1991-	Kissné Kócsó Andrea	tanító
1992-1997	Lengyel József	tanár (orosz-magyar), igazgató
1993-1999	Nagyné Tóth-Horti Zsuzsanna	tanító
1993-2004	Ifj. Góg Mihály	tanár (matematika-fizka)
1993-	Novákné Lucza Regina	tanító
1994-1995	Szilágyiné Bordás Éva	tanár (magyar-orosz)
1994-1996	Molnár Jenő	tanító
1994-1996	Molnárné Gyöngyösi Katalin	tanítónő
1996-1997	Csapó Lászlóné	pedagógiai asszisztens (napközi)
1995-	Patyiné Garai Andrea	tanár (biológia-kémia)
1995-1996	Buckner Lajosné	tanítónő
1995-2000	Lancsáné Muzsik Marianna	tanítónő

Árpád Fejedelem Általános Iskola

(1996-tól)

1996. január 13-án, fennállásának 65. évfordulóján az intézmény Árpád fejedelem nevét vette fel. Ez alkalomból Lengyel József igazgató átvehette dr. Balogh Lászlótól, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökétől az iskolának adományozott megyezászlót. Az ünnepségen adták át a Holló László Képzőművészeti Kör tagjai által a névadóról készített domborművet is.

Az iskola alapító okirata alapján a tiszaalpári Általános Iskola több intézményegységből áll. Az utóbbi években szűnt meg a Vasútmenti Általános Iskola, valamint az újfalui napközi otthon és konyha, így ma az Árpád Fejedelem Általános Iskola, a Tiszaújfalui Általános Iskola, a Községi és Iskolai Könyvtár, valamint az I. sz. Konyha az iskola szervezeti egységei.

2000. június 3-án ünnepelte az iskola fennállásának 70. évfordulóját. Ekkor került sor a korszerű számítástechnika tanterem átadására is, amely az iskola mecénásának emlékére a Pejtsik László Terem nevet kapta. Az ünnepségen Lezsák Sándor országgyűlési képviselő avatta fel Pejtsik László emléktábláját, melyet Bodor Ferenc készített.

Tiszaújfalui Általános Iskola

Az első újfalui iskola létrehozásának időpontjáról nincs megbízható adat. Hivatalos iratokban már 1831-ben említést tesznek róla. Az 1865-ben végrehajtott vármegyei vizsgálat alkalmával feljegyezték, hogy „Újfalu puszta 1 alelemi tanodával” rendelkezett. 1870-ben már két tanteremben folyt a tanítás, amit újabb két osztályteremmel bővítettek 1931-ben.

1984/85-ös tanévig 1-8 évfolyamos képzés volt az iskolában. 1985 szeptembere óta alsó tagozatnak ad helyet. A beiratkozó tanulók számának csökkenése vezetett oda, hogy a 2005/2006-os tanévben már csak egy 3. és egy 4. osztály indult.

Könyvtár

Könyvtárat Tiszaalpáron 1954-ben létesített az önkormányzat, amely 1961-ig a kiskunfélegyházi Járási Könyvtár letéti könyvtáraként működött. Később saját költségvetéssel rendelkező önálló könyvtárrá vált.

1991-ben egy önkormányzati határozat révén az iskola szervezeti egysége lett, egyúttal az iskola telephelyére, az addig úttörőházként funkcionáló épületbe költözött. A 160 m² alapterületű épület egyszerre ad otthont a községi és az iskolai könyvtárnak.

Állománya jelenleg mintegy 27000 dokumentum, beiratkozott olvasóinak száma 565 fő. A könyveken kívül 15 féle időszaki kiadvány, hanglemezek, hangkazetták, videó- és elektronikus dokumentumok várják az olvasókat. Négy számítógépen Internet-hozzáférést is biztosít a könyvtár. A könyvtárosi teendőket két főállású, felsőfokú végzettségű könyvtáros látja el.

Rendezvényei között szerepelnek író-olvasó találkozók, amelyeken vendégül látták már Lőrincz L. László (Leslie L. Lawrence), Závada Pál írókat, valamint a hatvanas évek végén Nagy László költőt is.

Az iskola pedagógusai 1996-tól:

1970-1999	Horti Sándor	tanító
1971-2000	Horti Sándorné	tanítónő
1972-1999	Ivicz Lázár	tanító, igazgatóhelyettes
1972-1997	Ivicz Lázárné	tanítónő
1975-	dr. Hegedűs Andrásné	tanár (magyar-történelem)
1974-1996	Keserű Ferenc	tanító
1974-2006	Dr. Vancsura Istvánné	tanár (földrajz-rajz)
1975-1999	Bakos Imréné	tanár (orosz)
1975-	Popovics Jánosné	tanár (biológia-testnevelés)
1980-	Maróti Pál	tanár (mat.-fiz.-techn.), igazgatóhelyettes
1980-	Maróti Pálné	tanár (matematika-technika)
1980-	Komár Pálné	tanár (magyar-német)
1982-	Novák Lászlóné	tanítónő
1983-1997	Tóth Gyula	tanár (matematika-fizika)
1984-	Ifj. Ivicz Lázár	tanár (testnevelés)
1985-	Dömötörné Tar Margit	tanár (magyar-orosz)
1985-1996	Pappné Krupják Teréz	tanítónő
1988-	Suba Jánosné	tanár (magyar-orosz)
1988-	Szőke (Petrolán) Éva	tanár (ének, rajz)
1989-	Ifj. Ivicz Lázárné	tanítónő
1990-	Sztakó Ildikó	könyvtáros, tanár (magyar), ig.h.
1991-	Kissné Kócsó Andrea	tanító
1992-1997	Lengyel József	tanár (orosz-magyar), igazgató
1993-1999	Nagyné Tóth-Horti Zsuzsanna	tanító
1993-2004	Ifj. Góg Mihály	tanár (matematika-fizka)
1993-	Novákné Lucza Regina	tanító
1994-1996	Molnár Jenő	tanító
1994-1996	Molnárné Gyöngyösi Katalin	tanítónő
1996-1997	Csapó Lászlóné	pedagógiai asszisztens (napközi)
1995-	Patyiné Garai Andrea	tanár (biológia-kémia)
1995-1996	Buckner Lajosné	tanítónő
1995-2000	Lancsáné Muzsik Marianna	tanítónő
1996-1997	Molnár Éva	tanár (ének)
1996-1999	Tamási Jánosné	tanítónő
1996-2000	Zsígó Tímea	tanítónő
1996-	Kozmáné László Zsuzsanna	tanítónő
1996-	Nagyné Vágányi Mónika	tanítónő
1997-	Gibárszki Sándorné	tanár (rajz, média, honismeret), igazgató
1997-	Ivicz Ivett	tanítónő
1997-	Kővágóné Kálmán Klára	könyvtáros, tanár (történelem)
1998-1999	Kutasi Adrienn	tanítónő
1999-2002	Bodor Gabriella	tanítónő
1999-2003	Nagy Istvánné	tanítónő
1999-	Bondár Enikő	tanár (magyar-olasz)
1999-	Ürmösné Csányi Éva	tanítónő
1999-	Tóthné Mátyus Monika	tanítónő
2000-2001	Franca Károlyné	műszaki oktató (technika)
2000-2001	Gondiné Fábián Krisztina	tanítónő
2000-2002	Lekrinszki Éva	tanítónő
2000-	Farkas Krisztina	tanár (történelem-könyvtár)
2001-	Dr. Halász Mátyásné	tanár (biológia-földr.-techn.)
2001-2002	Seres Edit	tanítónő
2001-2002	Solymosi Sarolta	tanítónő
2001-2004	Berze Tímea	tanítónő
2001-2005	Kissné Pulius Kornélia	főiskolai hallgató
2002-	Győri Istvánné	tanítónő, igazgatóhelyettes
2002-2004	Fekete Anna	tanítónő
2002-2006	Baranyai Antalné	gyógypedagógus
2002-2005	Nagy Tamás	tanár (biológia-kémia)
2004-2005	Csernák Csilla	tanítónő
2004-	Mátyus Imréné	tanár (matematika-fizika-kémia)
2004-	Bálint Beáta	tanítónő
2004-	Besszerné Almási-Szabó Zsuzsanna	tanítónő
2005-	Barcsik Edit	tanítónő
2005-	Besszer Péter	főiskolai hallgató
2005-	Novák Olga	tanár (német)
2006-	Novák Éva	tanítóképzős főiskolai hallgató
2006-	Kalmárné Palásti Mónika	tanítóképzős főiskolai hallgató

Az iskola igazgatói

Dr.. Imre István főtanító	1870-1912
Mészáros Dezső	1912-1934
Vitéz Boda Gyula	1934-1946
Bánkúti Sándor	1946-1950
Tóth Ferencné Szarvas Matild	1950-1951
Bozsó Anta	1951-1953
Mészáros Lajos	1953
Bessenyei Imre	1953-1956
Pejtsik Béla	1956-1958
Kelemen Józsefné	1958-1959
Melegdi Sándor	1959-1962
László Sándor	1962-1968
Vén Ferenc	1968-1992
Lengyel József	1992-1997
Gibárszki Sándorné	1997 -

Diákélet

A 4678. sz. Árpád Fejedelem Úttörőcsapat történetéből

Az iskola államosítása után 1949-ben alakult meg az úttörőszervezet. Elsőként Klucs Magdolna és Verebélyi Mihály pedagógusok fogták össze a jelentkező lányokat, fiúkat. 1950 nyarán Klucs Magdolna már 15 pajtással töltött Szegeden egy élményekben gazdag hetet.

1951-ben az első csapatvezető Sárvári Alajos lett. A formaruha fehér és barna ing volt. Vörös selyemnyakkendő csak kiváló úttörőmunka jutalma lehetett, amit elsőként a tanulók közül Dobai Sándor kapott meg.

1956-ban felbomlott az úttörőélet, 59-ig nem tudunk semmit az ifjúsági mozgalomról.

1959-ben megújult a táborozás, ekkor vásárolták az első csapatzászlót is. Nyaranta az ország különböző tájain (Balatonszárszó, Tata, Diósjenő, Balatonberény, Miskolctapolca) nyaralhattak egy-egy hétig az alpári gyerekek.

Az úttörőcsapat az iskola tanulóinak többségét fogta össze. Az osztályok alkották a rajokat, amelyek két-három őrsből álltak. Az osztályfőnökök voltak a rajvezetők, az őrsök élén választott diákok álltak. Hagyománnyá vált az évenként megrendezett kisdobos- és úttörőavatás. A rajok természetvédelmi tisztasági őrjáratokat végeztek, takarították a község utcáit, parkjait, a Várdombot. Felkeresték az egyedülálló idős embereket, segítettek a ház körüli munkákban, bevásároltak nekik a boltban. Ősszel tíz napot a tsz-ekben dolgoztak (szüreteltek, dohánylevelet törtek, almát szedtek). Az iskola és a tsz-ek között jó volt a kapcsolat, kirándulásokhoz, táborozásokhoz sokszor ingyen biztosítottak autóbuszt.

1975-től az úttörők nyaranként vándortáborozásra indultak. A két hét alatt 140-150 km-t gyalogoltak a gyerekek Keserű Ferenc, Keserű Ferencné, később dr. Hegedűs Andrásné, Maróti Pál vezetésével. A kisdobosok Horti Sándorné és Ivicz Lázárnéval táboroztak állandó táborhelyeken. 1982-ben új, állandó tábor nyílt Bükkszéken. A község fizette egy faház építési költségeit, amelyért kedvezmények illeték meg az iskola gyerekeit.

A tanulói önkormányzat

Napjainkban az iskolai diákönkormányzat a szervezője a diákprogramoknak. Évenként részt vesz az Árpád nap, a karácsonyi ünnepség, az iskolai farsang lebonyolításában, versenynapot szervez, pályázatokat ír ki, iskolaújságot ad ki, iskolarádiót működtet. Az utóbbi években a diákönkormányzat újraszervezte a nyári táborokat, sokszor pályázati támogatás segítségével.

A Börzsönyben (Cserépváralja), a Bakonyban (Vinye), a Mátrában (Szorospatak), a Zemplénben (Pálháza, Pusztafalu), Debrecenben nyaraltak tanulóink. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanárok időrendben: Patyiné Garai Andrea és Lancsáné Muzsik Mariann, Bondár Enikő és Tóthné Mátyus Monika.

Kell egy lap!

- Diákújság indul -

1995. szeptemberében jelent meg először a tanulók lapja, az ÁRPÁDIÁK. A diákönkormányzat szerkesztésében megjelenő diáklap azzal a szándékkal jött létre, hogy mindent megmutasson, egyfajta keresztmetszetet adjon az iskolaéletről; legyen egy kapocs, amely tovább erősíti a tanulók összetartozását. A havonta hat oldalon megjelenő kiadvány diákszerkesztője Rencsár Román 7.a osztályos tanuló lett.

A kezdet nem volt zökkenőmentes, hiszen egy mechanikus írógépen és egy fénymásolón kívül más technika nem állt a „szerkesztők” rendelkezésére. De a lelkesedés mindent pótolt. Kézzel, ragasztással készültek a címlapok, illusztrációk, a rovatcímek. A cikkeket többször is át kellett gépelni, hogy megfelelő legyen az oldal képe.

De rovatok már voltak: Iskolai élet, Tanárportré, Diákportré, Sport, Viccek, Rejtvény….

Az ÁrpáDiák elsô évfolyamának borítói

És amire a legbüszkébbek voltunk: Maróti Ágnes 7.a osztályos tanulónak sikerült a lap számára interjút készítenie Vitray Tamással.

Interjú Vitray Tamással

Nem sokan mondhatják el iskolánkban, hogy láttak belülről – vagy akár kívülről is – egy igazi televíziós stúdiót. Azt még kevesebben mondhatják el, hogy személyesen is találkoztak a népszerű riporterrel, Vitray Tamással. De hogy még riportot is készítsenek vele, azt néhány ismert újságírón kívül senki sem állíthatja igazán. Kivéve Maróti Ágit, akinek sikerült mindhárom dolog. Most azt a riportot olvashatjátok, amit ő személyesen készített Vitray Tamással a Hogy is van ez? című műsoráról és ifjabb éveiről.

- Hogyan született meg ennek az új műsornak az ötlete?

- Hűha, ez nehéz kérdés. Látod itt ezt a rohangáló kis kopasz embert? Ő a rendező. Ő macerált engem, hogy találjunk ki valami társasjátékot, mert arra lenne igény, és esetleg műsoridőt is lehetne rá kapni.

Aztán meg én tavaly csupa szórakozásból és kíváncsiságból a Mensa HungariQa társaság felkérésére elvégeztem egy IQ-tesztet. Tudod, mi az az IQ? Intelligenciahányados. A Mensa HungariQa pedig egy nemzetközi szervezetnek a magyar tagintézménye, amely az intelligenciát méri. Én pedig nagyon kíváncsi voltam, hogy meg tudok-e felelni a követelményeknek, ezért csináltam végig a tesztjeiket. S amikor sikerült, arra gondoltam, miért is ne készítsünk ebből egy játékot, hogy az emberek megmérhessék, mennyit tudnak. Ez nem a műveltséget, inkább a logikát, a gondolkodás képességét méri. Hát így.

- Hányan dolgoznak a műsor elkészítésén?

- Nem tudom pontosan megmondani, mert a kérdéseket a Mensa HungariQa nevű szervezetnek a munkatársai állítják össze. De már újabban vannak olyan játékosok is, akik nem tudnak telefonálni, ennél fogva inkább feladványokat küldenek be. Sőt én magam és a kollégáim is készítettünk már néhányat. A kérdéskészítőkkel együtt lehetünk kb. tizenöten.

- Honnan származik a pénz, amit nyereményként kifizetnek?

- A pénzt eddig a televízió költségvetéséből biztosították. Hozzá kell tennem, hogy sokkal olcsóbb játék, mint bármelyik másik vetélkedő a televízióban. Gondolok itt akár a Szerencsekerékre, akár a Mindent vagy semmit címűre. De lehet, hogy az OTP vállalja műsorunk támogatását, azaz a nyeremények kifizetését.

- Szeretett általános iskolába járni?

- Annál is inkább, mert én nem jártam általános iskolába. Én még elemibe jártam. Ennek az volt az előnye, hogy négy osztályos volt. Igaz, így gimnáziumból kellett nyolc osztályt járnom.

- Mi volt a kedvenc tantárgya, és mely tantárgyakat nem kedvelte?

- Nagyon nem szerettem a fizikát, eléggé nem szerettem a matematikát, és nagyon szerettem a latint, az angolt és a magyart.

- Melyik tantárgyat tudta az életben leginkább hasznosítani?

- Illik ezt megmondani? Tulajdonképpen egyiket sem. De nem igaz! A latint talán, mert az minden nyelv tanulásában sokat segített.

- Szeret-e játszani, vagy inkább csak másokat „játszatni”?

- Én most is játszom, ez nem játszatás. Ugyanúgy izgulok, mint mindenki, hogy sikerül-e. Imádok játszani.

- Szerencsejátékokat is játszik?

- Soha nem lottóztam, soha nem totóztam. Egyszerűen nem érdekel. Sőt még babonás is vagyok, mert attól félek, hogyha nyernék, akkor a szerencsémet fölöslegesen pazarolnám el. Nekem pedig másra kell a szerencse.

- Mit üzenne iskolánk taulóinak, tanárainak?

- Mit üzennék? Szeressenek játszani.

- Köszönöm az interjút.

Maróti Ágnes

(Ápádiák 1996. február, 2. p.)

A lap indulása óta folyamatosan megjelenik. Ma már számítógépes technikával készül, sok képpel, fényképpel illusztrálva, ami nagyban javított az arculatán. Az iskolai eseményekről, versenyeredményekről készült beszámolók mellett riportok, könyv, filmajánlók, rejtvények, viccek színesítik az egyes számokat.

A diákszerkesztők munkáját a diákönkormányzatot segítő tanárok fogták és fogják össze ma is: Patyiné Garai Andrea, Tóthné Mátyus Monika, Besszerné Almási-Szabó Zsuzsanna, Bondár Enikő.