A két évszám között 75 év
eseményei húzódnak meg. 75 évé, amely alatt többször fordult a történelem
kereke, de az iskola minden körülmények között teljesítette feladatát: nevelt és
oktatott. Tantestülete otthont teremtett a tanuláshoz; hozzáértésével,
jóságával – olykor szigorával – lehetőséget adott a szakszerű
ismeretszerzéshez. Voltak időszakok, amikor ennek a feladatnak a teljesítése
megpróbáltatást rótt tanítóra és tanulóra egyaránt, de a nehézségek ellenére
mindenki végezte a munkáját: ki jól, ki kevésbé jól.
Az újkori alpári iskoláztatás első írásos emléke egy 1730-31-ben lezajlott úriszéki perből való. A perben szerepel egy Gergelffy Ferenc nevű hatvanéves alpári lakos, aki a feljegyzések szerint iskolamester és jegyző volt egy személyben. .A falu néhány korai tanítójának nevét az 1740-es évektől folyamatosan vezetett alpári anyakönyv őrizte meg. Ennek tanúsága szerint az 1740-43 közötti időszakban Szilvássy Wolphgang, 1743-tól Botka István, 1751-től Tóth János, 1757-ben Pátyi János, majd Várnay István látta el a kántortanítói feladatokat. 1760 derekán őt váltotta fel Nagy József, akit 1765-ben Nagy Mátyás követett. 1776-tól már egy húszéves fiatalember, Balogh Antal látja el a kántortanítói feladatokat. Hat év múlva egy nagypréposti vizitáció során már Kardos György nevét jegyezték fel tanítóként
.
A meglévő, náddal fedett iskola épülete rendkívül szűkös és sötét volt, ezért
1784-ben uradalmi támogatásból új iskola építését kezdi meg a község. A vert
falú, nádtetős ház egyik szobáját az iskola, másik szobáját a tanító számára
jelölték ki. Az új épület végül 1792-ben készült el teljesen, ezzel egy időben
a régi épületet is helyreállították.
A 19. század elejére azonban ez az épület is
életveszélyessé vált. 1831-ben Bazala Pál plébános szorgalmazására a régi
épület helyén új iskolát emelt a község. Az itt tanító -1808 óta alkalmazásban
lévő – Vágó András tanító kiemelkedő személyisége volt az alpári
iskolatörténetnek. Egy egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a családos, kiváló
erkölcsű és felkészültségű Vágót sem tanítói, sem kántori munkája tekintetében
nem érte panasz. Nagy szorgalommal, kiváló módszerekkel tanított, tehetségesen
orgonált, és egyéb teendőit is hibátlanul végezte. Valamikor a 19. század
derekán adta át hivatalát fiának, Vágó Károlynak, aki csaknem fél
évszázadon keresztül, egészen a század végéig töltötte be azt.
1859-ben a község a meglévő épület mellett egy új,
vályogfalú tantermet létesített a leányosztály tanítására. Ezzel együtt
létrehozták a második tanítói állás, amely a kántortanító mellett, attól
függetlenül működött. Ezt a státust 1861-től elsőként Makáry György, majd
Mészáros Dezső tanító töltötte be.
1868-ban a népoktatási törvény és a tankötelesek
számának megnövekedése miatt újabb tanterem és tanítói állás létrehozása vált
szükségessé. A harmadik iskola épületét a község régi istállójából alakították
ki. Ünnepélyes felavatására 1870 novemberében került sor. Ekkor lépett
hivatalába a harmadik alpári tanító, Imre István.
Az 1880-as években nyilvánvalóvá válik, hogy további
bővítésre van szükség. Az újabb tanterem megépítése és a negyedik tanító
javadalmazása azonban túl nagy terhet rótt volna a községre. Csak 1903-ban
sikerült az egykori uradalmi tisztilakban egy újabb tantermet kialakítani.
Eddigre azonban már 440 tanköteles gyermeket számlál Alpár, így tovább kellett
terjeszkedni: újabb tanterem épült és újabb tanítói állást szerveztek. 1903-ban
megkezdődött az építkezés. Az első tanítónő, ifj. Imre Istvánné
1904-ben kezdte munkáját.
1905. május 2-án az egyházközség a falu vezetősége
egyezmény írt alá, mely kimondta, hogy valamennyi iskola fenntartásának
kötelezettsége, továbbá az épületek és tartozékaik az egyház kezelésébe
kerülnek át.
Kádár Lajos tiszaújfalui születésű népi író
(1896-1982) Kolomp szól a ködből című visszaemlékezésében így idézi fel a
korabeli iskola hangulatát:
„Ősszel feladtak a tőlünk hat kilométerre levő
iskolába. Nagy élmény volt ez énnékem. Az első padba kerültem. Nem jut eszembe,
hogyan zajlottak első napjaim. Én már akkor írtam, olvastam. Néném és bátyám
mindig hangosan tanulta a leckét. Ha a betű nevét egyszer megmondták, nem
felejtettem el. Írni is megtanítottak, igaz csak palavesszővel, de az első
osztályban nem is kellett még tintával írni. Így én inkább azt hallgattam, amit
a felsőbb osztályosok tanultak. Úgynevezett osztatlan iskola volt ez, ott az
isten háta mögött. A Sárgaiskola.
Derék ember volt Faragó János tanító.
A negyedikeseknek Mátyás királyról magyarázott.
Valamennyien szájtátva hallgattuk. Végül felszólította őket, hogy ki tudná
elmondani a jeles királyról szóló mesét. Én kis együgyű, nem tudhattam még
akkor, hogy mit szabad, mit nem: jelentkeztem, felnyújtottam az ujjamat, mert
más nem jelentkezett.
- Ne zavarj most! – förmedt rám a tanító. – Mit
akarsz?
Erős hanghordozásától megszeppentem. Most már
követelte:
- Mondd meg már, mit akarsz!
- Én… Izé ….Elmondanám Mátyás királyról a mesét…
Cérnaszál-vékony hangomért az egész iskola kikacagott,
csak a tanító úr vett komolyan.
Egyszeri hallás után majdnem szó szerint fölmondtam a
tíz percig tartó mesét. A tanító úr könnyezve megcsókolt érte.”
1920-ban
került a községbe Boda Gyula és Pejtsik Béla tanító úr, akik később
évekig igazgatóként is dolgoztak az alpári iskolában.
Ebben az időszakban az alábbi
pedagógusok tanítottak az iskolában:
1860-1894 |
Makáry
György |
1870-1912 |
id.
Imre István |
1894-1934 |
Mészáros
Dezső |
1903-1927 |
Sárvári
Szilárd |
1904-1924 |
Ifj.
Imre Istvánné |
1906-1934 |
Boda
Gyula |
1911-1938 |
Boda
Gyuláné |
1912-1920 |
Ujfalusi
István |
1920-1953 |
Pejtsik
Béla |
1924-1946 |
Bánkúti
Sándor |
1924-1948 |
özv.
Klucs Ödönné |
1926-1927 |
Vanyak
Lajos |
1927-1940 |
Blázsik
Mihály |
1929- |
Nagy
Endréné |
1929-1950 |
Rácz
Károly |
Szent Imre Római Katolikus Népiskola,
1931-1948
Egy miniszteri rendelet alapján már 1927-ben kellett volna
Alpáron egy nyolc tantermes iskolát és tanítólakást építeni, Polyáktelepen
pedig egy tanítólakásos iskolát. Az építkezéshez az állam 70 % segélyt és 30 %
kölcsönt biztosított volna 6 %-os kamatra. De a község és az iskolaszék nem
tudott megegyezni az iskola jellegét illetően. A község vezetői állami iskolát,
az iskolaszék pedig római katolikus iskolát szeretett volna létrehozni. Nem
volt egyetértés abban sem, hogy a régi iskolát bővítsék-e ki, vagy újat
építsenek. A vita éveken át tartott, mígnem 1930-ban Kerekes Lajos református
főjegyző kezébe vette a római katolikus iskola ügyét.
Az iskola 1931-ben (előtérben a helyi iparos egylet
tagjai)
1930. június 4-i ülésén az egyházközségi
képviselőtestület úgy döntött, hogy megigénylik az állami segélyt és kölcsönt,
a 124 ezer pengőt. Az Államépítészeti Hivatal tervei alapján az építkezés pár
héten belül megkezdődött. Az alpári iskola és tanítólakás építését a ceglédi
Izsó és Dömötör építészmérnökökre, a polyáktelepi építkezést pedig Turjánszki
Mihály alpári kőművesre bízta a testület.
Az elkészült szép, emeletes iskolát 1930. november
30-án avatták fel. A főbejárati homlokzatra felkerült az ún. „angyalos,
koronás” címer. Az épületet Toldy Jenő félegyházi apátplébános szentelte fel.
Az ünnepségen részt vett még Temple Rezső országgyűlési képviselő és Heroszeth
Kálmán kecskeméti tanfelügyelő is.
A tanítás 1931 januárjában kezdődött meg. Ebben a
tanévben 547 bejegyzett tanulója volt az intézménynek. A tantestület 7
tanítóból és egy igazgatóból állt.
Az iskola
első tantestülete (zárójelben az osztályok létszámával):
I. leányosztály (51 tanuló): |
Nagy Endréné tanítónő |
I. fiúosztály (70 tanuló): |
Rácz Károly tanító |
II. leányosztály (63 tanuló): |
özv. Klucs Ödönné tanító |
II. fiúosztály (70 tanuló): |
Blázsik Mihály kántortanító |
III. leányosztály (66 tanuló): |
Mészáros Dezső igazgató |
III. fiúosztály (70 tanuló): |
Pejtsik Béla tanító |
IV. leányosztály (57 tanuló): |
vitéz Boda Gyuláné tanító |
IV. fiúosztály (60 tanuló): |
Mészáros Dezső igazgató |
V. leányosztály (30 tanuló): |
vitéz Boda Gyuláné tanító |
V. fiúosztály (25 tanuló): |
vitéz Boda Gyula tanító |
VI. leányosztály (12 tanuló): |
vitéz Boda Gyuláné tanító |
VI. fiúosztály (7 tanuló): |
vitéz Boda Gyula tanító |
Mészáros Dezsô igazgató úr a III. leányosztállyal
1931-32-ben
Az
1930/31-es tanév első osztályos tanulói:
I.
leányosztály |
|
I.
fiúosztály |
||
|
|
|
|
|
Ballabás
Anna |
Koncz
Ilona |
|
Ajtai János |
Kollát
Mihály |
Barna
Mária |
Kovács
Klára |
|
Auer Sándor |
Kópiás
Imre |
Bartus
Mária |
Kovács
Teréz |
|
Bálint István |
Kovács
József |
Berkes
Ilona |
Makai
Róza |
|
Bársony Mátyás |
Kovács
Zoltán |
Bodor
Anna |
Mátyus
Ilona |
|
Bodor István I. |
Kürti
Károly |
Borsos
Etel |
Nagyhajú
Mária |
|
Bodor István II. |
Kürti
László |
Borsos
Erzsébet |
Nemes
Katalin |
|
Bodor Mihály |
László
Péter |
Borsos
Magda |
Piros
Jolán |
|
Bugyi Gáspár |
Magyar
Mátyás |
Dávid
Mária |
Sipos
Irén |
|
Bugyi Mihály |
Mihály
János |
Bugyi
Etel |
Szabó
Erzsébet |
|
Czimer István |
Molnár
József |
Csáki
Júlia |
Szabó
Mária |
|
Czinege Béla |
Molnár
Pál |
Fegyver
Ilona |
Szabó
Petronella |
|
Csehók Ernő |
Papp
Gábor |
Fodor
Petronella |
Szabó
Terézia |
|
Cseri József |
Pastyák
Fülöp |
Gaál
Mária |
Szalai
Erzsébet |
|
Csikós János |
Pejtsik
Béla |
Gál
Ilona |
Szatmári
Piroska |
|
Dobos Jenő |
Pintér
István |
Huszák
Piros |
S.
Tóth Ilona |
|
Faragó István |
Sahin
Pál |
Ivicz
Margit |
Szekeres
Júlia |
|
Fodor Sándor |
Seres
János |
Kapás
Johan |
Szicsi
Mária |
|
Frigyes Péter |
Seres
Károly |
Konfár
Zsuzsa |
Szijjártó
Etel |
|
Gál János |
Sipos
Tibor |
Kutasi
Erzsébet |
Tot
Rozália |
|
Géró József |
Szabó
Imre |
Kürti
Ilona |
Tot
Mária |
|
Góg András |
Szabó
János I. |
Kis
Magdolna |
Varga
Jolán |
|
Góg Gergely |
Szabó
János II. |
Kis
Rozália |
Varga
Mária |
|
Gulyás Ambrus |
Tánczos
András |
Kókai
Júlia |
Verebélyi
Ilona |
|
Győri György |
Tar
Vilmos |
Kolompár
Ilona |
Zolnai
Mária |
|
Haticza András |
Tarjányi
Imre |
|
|
|
Horváth Albert |
Tekulics
István |
|
|
|
Huszák Béla |
Tekulics
Péter |
|
|
|
Huszák Lajos |
Tóth
András |
|
|
|
Ivicz Dezső |
Tóth
Ferenc I. |
|
|
|
Kasza János |
Tóth
Ferenc II. |
|
|
|
Kecskés Pál |
Tóth
Mihály |
|
|
|
Kerepesi Mihály |
Vajda
János |
|
|
|
Kerepesi Péter |
Varga
Mihály I. |
|
|
|
Király István |
Varga
Mihály II. |
|
|
|
Kiss Gáspár |
Vincze
János |
*Megjegyzés: a
neveket az alpári római katolikus elemi iskola anyakönyvi naplója szerinti
írásmóddal írtuk.
Blázsik Mihály kántortanító a III. fiúosztállyal
1931-32-ben
A II. világháború idején a tanítás nem zajlott zökkenőmentesen.
A férfi tanerőket behívták katonának, az ő osztályukat is fel kellett osztani
az itthon maradottak között. Szerencsére a községet nem bombázták. Az 1944.
március 19-i német megszállás után az amerikai bombázók átrepültek a község
felett Szolnok és Nagyvárad irányába. Pejtsik Béla tanító úr
visszaemlékezése szerint „borzalmas
látvány volt, amikor a magasban repültek a hatalmas Liberátor bombázók és
utánuk a sok vadászgép. Nem telt bele húsz perc és hallottuk Szolnok bombázását.
A gyerekeket azonban a szirénajelzésre elengedtük, és idejére hazaértek.”
1944. év szeptemberében pontosan megkezdődött a
tanítás. A front közeledett. Rendeletre az iskola külső ablakait leszedték, és
a pincében helyezték el. Október 8-án a szovjet csapatok elérték Csongrádot.
Ekkor már nem volt tanítás. Október 9-én a szovjet csapatok a tiszaújfalui
temető mellől lőtték Alpárt. A harcok alatt az iskolaépület is megrongálódott.
A tető és az udvari falak aknatalálatot kaptak, és az ablakok nagy része is
betört. Október 14-én az oroszok bevonultak a községbe. A sereg továbbvonult,
majd a rend helyreálltával folytatódott a tanítás is, de a csak a gyerekek kis
része járt iskolába. Sokan szüleikkel elmenekültek a harcok elől, vagy a
szüleik nem engedték őket a tanítási órákra.
Októberben 23 első, 47 második, 29 harmadik, 24
negyedik, 23 ötödik és 13 hatodik osztályos tanuló járt iskolába.
1945 szeptemberében rendben beindult a tanítás.
Összesen 447 tanuló kezdte el az új tanévet. Bíró Ferenc nem tért vissza, Nagy
Endre fogságba esett, Verebélyi Mihály még katona volt.
1946 nyarán a budapesti bőrgyári munkások
szakszervezetének támogatásával beüvegezték az épület ablakait, kijavították a
tetőt és a sérült falakat. Boda Gyula igazgató nyugdíjba ment, helyére
„figyelembe véve az alpári római katolikus iskola helyreállítása körül
kifejtett buzgóságát is”, Bánkúti Sándor tanítót nevezte ki a
váci püspök.
Az iskola 1945-ig hat elemi osztállyal működött, de az
1945/46-os tanévben már egy nyolcadik osztályos tanulót is bejegyeztek az
anyakönyvbe. A következő tanévektől általánossá vált a nyolc évfolyamos képzés.
Megszűnt az elemi iskola intézménye, helyébe az
általános iskola lépett. A tanerők is visszatértek. Megkezdődött a nyolc
évfolyamos általános iskolai oktatás.
Az iskola pedagógusai 1931 és 1948
között:
1894-1934 |
Mészáros
Dezső |
1906-1946 |
Boda
Gyula |
1911-1938 |
Boda
Gyuláné |
1920-1953 |
Pejtsik
Béla |
1925-1946 |
Bánkúti
Sándor |
1924-1948 |
özv.
Klucs Ödönné |
1927-1940 |
Blázsik
Mihály |
1929-1962 |
Nagy
Endréné |
1929-1950 |
Rácz
Károly |
1931-1963 |
Nagy
Endre |
1934-1937 |
Kallai
István |
1937-1974 |
Verebélyi
Mihály |
1938-1948 |
Kapcsándi
Emma |
1940-1946 |
Bíró
Ferenc |
1946-1981 |
Mészáros
Lajos |
1946-1951 |
Klucs
Magdolna |
Központi Általános Iskola (1948-1973)
1948 nyarán az iskolát államosították. Az iskola neve
Központi Általános Iskola lett.
1949. december 31-én kelt levelében Bakos István tankerületi
főigazgató többszöri felszólítás után utasítja Bánkúti Sándor igazgatót, hogy
az ún. „angyalos, koronás” címert saját
költségén rögtön távolíttassa el az épület homlokzatáról. Az igazgató úr erre
nem volt hajlandó, ezért „vétkes mulasztása következtében” 1950. január 9-én
azonnali hatállyal felmentették az igazgatói teendők ellátása alól.
Az államosítással más változások is történtek az
oktatásban. Megszűnt az iskolaszék, az intézmény irányítása átkerült a Járási Művelődési
Osztályhoz. Ők nevezték ki az igazgatót, a tanítókat és a tanárokat a területük
általános iskoláiban. Megalakult a szakfelügyelői hálózat, akik ellenőrzést
gyakoroltak a pedagógusok munkája felett.
A tankötelezettség a 14. életév betöltéséig tartott. A
felső tagozaton megindult a szakosított oktatás. Az alsó és felső tagozat külön
vált. Ebben az évben 499 tanuló járt az intézménybe.
„Marika jó tanuló”-Simon Istvánné tanítónô
írásóráján 1955-ben
Az 1950-51-es I. osztály Szabó Katalin tanítónô
vezetésével
Az iskola fennállásának 25 éves
évfordulójára készült el 1956 tavaszán az iskola téglaoszlopos, drótfonatos
szép új kerítése.
Az iskola tantestülete a 25. évfordulón. (Többek
között Fekete Imréné, Vízhányó Franciska,
Szegô Györgyné, Pejtsik Béla, Bánkúti Sándor, Kanyó
Mária)
Az 56/57-es tanévben 21 fős tantestület (igazgató,
igazgatóhelyettes, „szakoktatók”, azaz felső tagozaton tanító szakos tanárok,
osztályfőnökök és „osztályvezetők”, azaz alsó tagozatos tanítók) tanított az intézményben.
Az 1956. október 23-i forradalom következményeként rendeletre beszüntették a
tanítást, ami a nehéz időszak elteltével indult újra.
Bánkúti Sándor tanító úr abakusz segítségével
tanítja a számtant az elsô osztályban
1958-ban indult be a dolgozók általános iskolája,
amely lehetővé tette, hogy a felnőttek munkájuk mellett szerezhessék meg a
nyolc általános végzettséget, ami egyre több munkahelyen volt követelmény.
1965-ben végzett az utolsó 8. osztályos csoport. Mindezek ellenére még az
1982-es felmérés szerint 190 fő írástudatlan felnőttet regisztráltak az
összevont községben.
1964-től az iskolatelevíziós adások megjelenése miatt
valamennyi iskola televíziót kapott a patronáló helyi termelőszövetkezetektől,
üzemektől. A tanítási órák izgalmas színfoltja lett az iskolatévé adása,
különösen Öveges professzor kísérletei arattak nagy sikert.
1968-tól Vén Ferenc kap igazgatói kinevezést.
Általános
Iskolák Igazgatósága (1973)
1973-ban közigazgatásilag egyesült Tiszaújfalu és
Alpár Tiszaalpár néven. Az összes iskolai intézmény a Tiszaalpári Általános
Iskolák Igazgatóságához került. Megkezdődött a körzetesítés. 1972/73-ban
megszűnt a Dózsa-iskola, a Borsihalmi és Árpádtelepi iskola, tovább működött a
Központi (ma Árpád Fejedelem) Általános Iskola, a Belterületi (ma Tiszaújfalui)
Általános Iskola és a Vasútmenti Általános Iskola.
A szakos ellátottság megoldatlansága miatt a központi
iskola pedagógusai ingáztak a belterületi iskolába. Az átjárásra sokszor csak
az óraközi szünet ideje állt rendelkezésre. Megterhelő volt ez különösen
esőben, vagy a téli hideg idő beálltakor. Az átjárás úttörői voltak: Keserű
Ferenc, dr. Hegedűs Andrásné, Ignácz Antal, dr. Vancsura Istvánné.
A demográfiai hullám miatt a tanulók száma egyre nőtt
(a 78/79-es tanév 481 fős tanulólétszáma 83/84-re elérte az 530 főt).
Szükségessé vált a bővítés.
1984-ben felújították az iskola régi épületét,
megtörtént külső és belső renoválása. Új, nyolc tantermes szárnnyal bővült,
amely 1985 szeptemberére készült el a Tiszaalpári Nagyközségi Tanács
költségvetési üzemének kivitelezésében. Az iskolabővítés és a tornacsarnok
terveit az iskola volt tanulója, Albrecht László építészmérnök készítette. Az
építkezést társadalmi munkával segítették a helyi üzemek, gazdaságok,
kisiparosok és a szülők. Az átadáson nemcsak az iskola kulcsait vehette át Vén
Ferenc igazgató, hanem 2 db Commodore 64-es számítógépet is, amit az MMG
Automatikai Művek, illetve a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ajándékozott az
intézménynek.
Az új (középsô) iskolaszárny. Az építkezés még
folyik.
1985
szeptemberétől a belterületi iskola felső tagozata megszűnt. Ötödik évfolyamtól
a tanulók a Központi Általános Iskolában tanultak tovább. Az új szárnynak és az
első számítógépeknek 547 tanuló és 35 pedagógus örülhetett.
1987-ben tovább bővült az iskola. 25 millió forintos
beruházással egy
1990-ben
tovább szépült az iskola. A főbejárat feletti homlokzatra visszakerült a koronás címer az angyalokkal, amely valamikor díszítette a
Szent Imre Római Katolikus Népiskolát. A
gyönyörű domborművet Márton Károly keramikus, iparművész készítette, aki
szintén e falak között tanult.
Az alpári Központi Általános Iskola
pedagógusai 1948 és 1996 között:
1920-1959 |
Pejtsik Béla |
tanító, igazgatóhelyettes,
igazgató |
1924-1948 |
özv.
Klucs Ödönné |
tanító |
1929-1950 |
Rácz
Károly |
tanító |
1929-1955 |
Nagy Endréné |
tanítónő |
1931-1955 |
Nagy
Endre |
tanító |
1936-1976 |
Verebélyi
Mihály |
tanító |
1946-1951 |
Klucs
Magdolna |
tanítónő |
1946-1981 |
Mészáros
Lajos |
tanító, igazgatóhelyettes,
igazgató |
1948-1949 |
Tóth Ferenc |
tanító |
1948-1949 |
Tóth Ferencné |
tanítónő |
1948-1950 |
Csupor Benedek |
tanító |
1948-1965 |
Fekete Imréné |
tanár (matematika-fizika) |
1949-1953 |
Bozsó Antal |
tanító?, igazgató |
1949-1954 |
Szabó Katalin |
tanítónő |
1949-1969 |
Sárvári Alajos |
tanító |
1950-1951 |
Deák Zoltán |
tanár |
1950-1951 |
Kozma Ferencné |
tanár |
1950-1990 |
Fehér Istvánné |
tanító, tanár (orosz) |
1951-1952 |
Görög Judit |
tanítónő |
1951-1953 |
Czombos Béla |
tanító |
1951-1958 |
Simon Istvánné |
tanítónő |
1952-1953 |
Tolnai Endréné |
tanítónő |
1952-1956 |
Bessenyeiné Morvai Erzsébet |
tanítónő |
1953-1955 |
Pintér Sándor |
tanító |
1953-1956 |
Bessenyei Imre |
tanár (magyar), igazgató |
1953-1960 |
Kanyó Mária |
tanár (magyar) |
1953-1989 |
Kuthy Endréné |
tanítónő |
1954-1955 |
Balázs Katalin |
|
1954-1956 |
D. Bíró Ilona |
tanítónő |
1954-1956 |
S. Tóth Emma |
tanár (testnevelés) |
1954-1968 |
László Sándor |
tanár (magyar-törénelem),
igazgató |
1956 |
Nagy Gyula |
tanár (magyar) |
1956-1957 |
Nemcsók Imréné |
tanítónő |
1956-1961 |
Molnár Sándor |
tanár
(testnevelés-természetrajz) |
1956-1986 |
Balogh Károly |
tanár (biológia-földrajz) |
1956-1991 |
Kiss Imréné |
tanítónő |
1956-1996 |
Szederkényi Zoltánné |
tanítónő |
1957 |
Szabó Ilona |
tanár (magyar-történelem) |
1957 |
Garai István |
tanár (orosz-képzőművészet) |
1957-1959 |
Vízhányó Franciska |
tanítónő, igazgatóhelyettes |
1957-1959 |
Kelemen Józsefné |
tanár (orosz), igazgató |
1957-1960 |
Fekete Irén |
tanítónő |
1957-1984 |
Szegő Györgyné |
tanítónő |
1958-1968 |
Ágoston Béla |
tanár (történelem-földrajz) |
1959-1978 |
Melegdi Sándor |
tanár (számtan-fizika) |
1960 |
Kerekes István |
tanár (rajz) |
1960-1987 |
Melegdi Sándorné |
tanítónő |
1960-1987 |
Tolnai Endréné |
tanítónő |
1961-1991 |
Szőke Antalné |
tanár (magyar-történelem) |
1961-1995 |
H. Tóth Gábor |
tanító |
1962-1969 |
Tarjányi Gyula |
tanító |
1962-1981 |
Keserű Antalné |
gyógypedagógus |
1963- ? |
Szabó Aranka |
tanítónő |
1963- ? |
Horváth Károlyné |
tanítónő |
1963-1965 |
Csikós Lászlóné |
tanító, tanár (gyakorlati) |
1963-1967 |
Vidéki Imre |
tanár (magyar-történelem) |
1963-1968 |
Barna Jánosné |
tanítónő |
1964- ? |
dr. György Istvánné |
tanítónő |
1964-1973 |
Czirkó Mártonné |
tanítónő |
1964-1975 |
Czirkó Márton |
tanár (gyakorlati-ének) |
1965-1967 |
Vidéki Imréné |
tanár (magyar-történelem) |
1967-1968 |
Bodog Ferencné |
tanár (matematika-kémia) |
1967-1995 |
Vén Ferencné |
tanár (gyakorlati) |
1967-1996 |
Vén Ferenc |
tanár (gyakorlati), igazgató |
1968-1969 |
Solymosi Márta |
képesítés nélküli nevelő |
1968-1971 |
Ábel Tiborné |
napközi |
1968-1971 |
Kamasz Ida |
tanítónő |
1968-1972 |
Némedi Erzsébet |
képesítés nélküli nevelő |
1968-1972 |
Lengyel József |
tanár (orosz-magyar) |
1968-1978 |
Ovárdicsné Farkas Irén |
tanár (matematika-fizika) |
1968-1978 |
Farkas József |
tanár (biológia-kémia) |
1968-1978 |
Farkas Józsefné |
tanár (matematika-kémia) |
1969-1971 |
Tóth Sándor |
tanár (magyar-orosz) |
1970 |
Kiss Krisztina |
tanítónő |
1970-1976 |
Lassné Enyedi Julianna |
tanítónő, tanár (magyar) |
1970-1999 |
Horti Sándor |
tanító |
1971-1995 |
Borsos Imréné |
tanár (történelem-rajz) |
1971-2000 |
Horti Sándorné |
tanítónő |
1972-? |
Tóth Ildikó |
tanár (orosz-történelem) |
1972-1997 |
Ivicz Lázárné |
tanítónő |
1972-1999 |
Ivicz Lázár |
tanító, igazgatóhelyettes |
1974-1993 |
Ignácz Antal |
tanító, tanár (földrajz) |
1974-1996 |
Keserű Ferenc |
tanító |
1974-1976 |
Dobos Margit |
képesítés nélküli nevelő |
1974-2006 |
Dr. Vancsura Istvánné |
tanár (földrajz-rajz) |
1975-1999 |
Bakos Imréné |
tanár (orosz) |
1975-2005 |
dr. Hegedűs Andrásné |
tanár (magyar-történelem) |
1975- |
Popovics Jánosné |
tanár (biológia-testnevelés) |
1976-1981 |
dr. Bajuszné Szabó Klára |
tanár (magyar-történelem) |
1976-1987 |
Némedi-Varga Ildikó |
tanár (ének-magyar) |
1977-1979 |
Tömöri Katalin |
tanítónő |
1977-1983 |
Fehér István |
tanító |
1977-1988, |
Borbélyné Megyeri Marianna |
tanítónő |
1979-1980 |
Kecskés Ilona |
|
1980- |
Maróti Pál |
tanár (mat.-fiz.-techn.),
igazgatóh. |
1980- |
Maróti Pálné |
tanár (matematika-technika) |
1980- |
Komár Pálné |
tanár (magyar-német) |
1982-1995 |
Novák Imréné |
tanítónő |
1982- |
Novák Lászlóné |
tanítónő |
1983-1984 |
Czinegéné Károly Anna |
tanár (magyar-orosz) |
1983-1984 |
Vörösné Barna Magdolna |
napközi |
1983-1997 |
Tóth Gyula |
tanár (matematika-fizika) |
1984-1985 |
Kara Irén |
képesítés nélküli nevelő |
1984, 1988-90 |
Szólya Zoltánné |
tanítónő |
1984- |
Ifj. Ivicz Lázár |
tanár (testnevelés) |
1985-1990 |
Nagyné Kiss Ilona |
tanítónő |
1985-1995 |
Keserű Ferencné |
tanító, igazgatóhelyettes |
1985-1996 |
Pappné Krupják Teréz |
tanítónő |
1985- |
Dömötörné Tar Margit |
tanár (magyar-orosz) |
1986-1987 |
Kanalas János |
képesítés nélküli nevelő |
1986-1988 |
Sz. Tóth Judit |
képesítés nélküli nevelő |
1987-1988 |
Véghné Novák Judit |
képesítés nélküli nevelő |
1987-1988 |
Bodolai László |
képesítés nélküli nevelő |
1987-1988 |
Fekete Katalin |
képesítés nélküli nevelő |
1988-1989 |
Bíró Anikó |
képesítés nélküli nevelő |
1988-1989 |
Lombos Katalin |
képesítés nélküli nevelő |
1988-1994 |
Bodócsi Attila |
tanító, tanár (földrajz) |
1988-1994 |
Hegedűs Tünde |
képesítés nélküli nevelő |
1988- |
Suba Jánosné |
tanár (magyar-orosz) |
1988- |
Szőke (Petrolán) Éva |
tanár (ének, rajz) |
1989- |
Ifj. Ivicz Lázárné |
tanítónő |
1990- |
Sztakó Ildikó |
könyvtáros, tanár (magyar),
ig.h. |
1991- |
Kissné Kócsó Andrea |
tanító |
1992-1997 |
Lengyel József |
tanár (orosz-magyar),
igazgató |
1993-1999 |
Nagyné Tóth-Horti Zsuzsanna |
tanító |
1993-2004 |
Ifj. Góg Mihály |
tanár (matematika-fizka) |
1993- |
Novákné Lucza Regina |
tanító |
1994-1995 |
Szilágyiné Bordás Éva |
tanár (magyar-orosz) |
1994-1996 |
Molnár Jenő |
tanító |
1994-1996 |
Molnárné Gyöngyösi Katalin |
tanítónő |
1996-1997 |
Csapó Lászlóné |
pedagógiai asszisztens
(napközi) |
1995- |
Patyiné Garai Andrea |
tanár (biológia-kémia) |
1995-1996 |
Buckner Lajosné |
tanítónő |
1995-2000 |
Lancsáné Muzsik Marianna |
tanítónő |
Árpád
Fejedelem Általános Iskola
1996. január 13-án, fennállásának 65. évfordulóján az
intézmény Árpád fejedelem nevét vette fel. Ez alkalomból Lengyel József igazgató
átvehette dr. Balogh Lászlótól, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökétől az
iskolának adományozott megyezászlót. Az ünnepségen adták át a Holló László
Képzőművészeti Kör tagjai által a névadóról készített domborművet is.
Az iskola alapító okirata alapján a tiszaalpári
Általános Iskola több intézményegységből áll. Az utóbbi években szűnt meg a
Vasútmenti Általános Iskola, valamint az újfalui napközi otthon és konyha, így
ma az Árpád Fejedelem Általános Iskola, a Tiszaújfalui Általános Iskola, a
Községi és Iskolai Könyvtár, valamint az I. sz. Konyha az iskola szervezeti
egységei.
2000. június 3-án ünnepelte az iskola fennállásának
70. évfordulóját. Ekkor került sor a korszerű számítástechnika tanterem
átadására is, amely az iskola mecénásának emlékére a Pejtsik László Terem nevet
kapta. Az ünnepségen Lezsák Sándor országgyűlési képviselő
avatta fel Pejtsik László emléktábláját, melyet Bodor Ferenc készített.
Tiszaújfalui Általános Iskola
Az első újfalui iskola létrehozásának időpontjáról
nincs megbízható adat. Hivatalos iratokban már 1831-ben említést tesznek róla. Az
1865-ben végrehajtott vármegyei vizsgálat alkalmával feljegyezték, hogy „Újfalu
puszta 1 alelemi tanodával” rendelkezett. 1870-ben már két tanteremben folyt a
tanítás, amit újabb két osztályteremmel bővítettek 1931-ben.
1984/85-ös tanévig 1-8 évfolyamos képzés volt az
iskolában. 1985 szeptembere óta alsó tagozatnak ad helyet. A beiratkozó tanulók
számának csökkenése vezetett oda, hogy a 2005/2006-os tanévben már csak egy 3.
és egy 4. osztály indult.
Könyvtár
Könyvtárat Tiszaalpáron 1954-ben létesített az
önkormányzat, amely 1961-ig a kiskunfélegyházi Járási Könyvtár letéti
könyvtáraként működött. Később saját költségvetéssel rendelkező önálló
könyvtárrá vált.
1991-ben egy önkormányzati határozat révén az iskola
szervezeti egysége lett, egyúttal az iskola telephelyére, az addig
úttörőházként funkcionáló épületbe költözött. A
Állománya jelenleg mintegy 27000 dokumentum, beiratkozott
olvasóinak száma 565 fő. A könyveken kívül 15 féle időszaki kiadvány,
hanglemezek, hangkazetták, videó- és elektronikus dokumentumok várják az
olvasókat. Négy számítógépen Internet-hozzáférést is biztosít a könyvtár. A
könyvtárosi teendőket két főállású, felsőfokú végzettségű könyvtáros látja el.
Rendezvényei
között szerepelnek író-olvasó találkozók, amelyeken vendégül látták már Lőrincz
L. László (Leslie L. Lawrence), Závada Pál írókat, valamint a hatvanas évek
végén Nagy László költőt is.
Az iskola pedagógusai 1996-tól:
1970-1999 |
Horti Sándor |
tanító |
1971-2000 |
Horti Sándorné |
tanítónő |
1972-1999 |
Ivicz Lázár |
tanító, igazgatóhelyettes |
1972-1997 |
Ivicz Lázárné |
tanítónő |
1975- |
dr. Hegedűs Andrásné |
tanár (magyar-történelem) |
1974-1996 |
Keserű Ferenc |
tanító |
1974-2006 |
Dr. Vancsura Istvánné |
tanár (földrajz-rajz) |
1975-1999 |
Bakos Imréné |
tanár (orosz) |
1975- |
Popovics Jánosné |
tanár (biológia-testnevelés) |
1980- |
Maróti Pál |
tanár (mat.-fiz.-techn.),
igazgatóhelyettes |
1980- |
Maróti Pálné |
tanár (matematika-technika) |
1980- |
Komár Pálné |
tanár (magyar-német) |
1982- |
Novák Lászlóné |
tanítónő |
1983-1997 |
Tóth Gyula |
tanár (matematika-fizika) |
1984- |
Ifj. Ivicz Lázár |
tanár (testnevelés) |
1985- |
Dömötörné Tar Margit |
tanár (magyar-orosz) |
1985-1996 |
Pappné Krupják Teréz |
tanítónő |
1988- |
Suba Jánosné |
tanár (magyar-orosz) |
1988- |
Szőke (Petrolán) Éva |
tanár (ének, rajz) |
1989- |
Ifj. Ivicz Lázárné |
tanítónő |
1990- |
Sztakó Ildikó |
könyvtáros, tanár (magyar),
ig.h. |
1991- |
Kissné Kócsó Andrea |
tanító |
1992-1997 |
Lengyel József |
tanár (orosz-magyar),
igazgató |
1993-1999 |
Nagyné Tóth-Horti Zsuzsanna |
tanító |
1993-2004 |
Ifj. Góg Mihály |
tanár (matematika-fizka) |
1993- |
Novákné Lucza Regina |
tanító |
1994-1996 |
Molnár Jenő |
tanító |
1994-1996 |
Molnárné Gyöngyösi Katalin |
tanítónő |
1996-1997 |
Csapó Lászlóné |
pedagógiai asszisztens
(napközi) |
1995- |
Patyiné Garai Andrea |
tanár (biológia-kémia) |
1995-1996 |
Buckner Lajosné |
tanítónő |
1995-2000 |
Lancsáné Muzsik Marianna |
tanítónő |
1996-1997 |
Molnár Éva |
tanár (ének) |
1996-1999 |
Tamási Jánosné |
tanítónő |
1996-2000 |
Zsígó Tímea |
tanítónő |
1996- |
Kozmáné László Zsuzsanna |
tanítónő |
1996- |
Nagyné Vágányi Mónika |
tanítónő |
1997- |
Gibárszki Sándorné |
tanár (rajz, média,
honismeret), igazgató |
1997- |
Ivicz Ivett |
tanítónő |
1997- |
Kővágóné Kálmán Klára |
könyvtáros, tanár
(történelem) |
1998-1999 |
Kutasi Adrienn |
tanítónő |
1999-2002 |
Bodor Gabriella |
tanítónő |
1999-2003 |
Nagy Istvánné |
tanítónő |
1999- |
Bondár Enikő |
tanár (magyar-olasz) |
1999- |
Ürmösné Csányi Éva |
tanítónő |
1999- |
Tóthné Mátyus Monika |
tanítónő |
2000-2001 |
Franca Károlyné |
műszaki oktató (technika) |
2000-2001 |
Gondiné Fábián Krisztina |
tanítónő |
2000-2002 |
Lekrinszki Éva |
tanítónő |
2000- |
Farkas Krisztina |
tanár (történelem-könyvtár) |
2001- |
Dr. Halász Mátyásné |
tanár
(biológia-földr.-techn.) |
2001-2002 |
Seres Edit |
tanítónő |
2001-2002 |
Solymosi Sarolta |
tanítónő |
2001-2004 |
Berze Tímea |
tanítónő |
2001-2005 |
Kissné Pulius Kornélia |
főiskolai hallgató |
2002- |
Győri Istvánné |
tanítónő, igazgatóhelyettes |
2002-2004 |
Fekete Anna |
tanítónő |
2002-2006 |
Baranyai Antalné |
gyógypedagógus |
2002-2005 |
Nagy Tamás |
tanár (biológia-kémia) |
2004-2005 |
Csernák Csilla |
tanítónő |
2004- |
Mátyus Imréné |
tanár (matematika-fizika-kémia) |
2004- |
Bálint Beáta |
tanítónő |
2004- |
Besszerné Almási-Szabó
Zsuzsanna |
tanítónő |
2005- |
Barcsik Edit |
tanítónő |
2005- |
Besszer Péter |
főiskolai hallgató |
2005- |
Novák Olga |
tanár (német) |
2006- |
Novák Éva |
tanítóképzős főiskolai
hallgató |
2006- |
Kalmárné Palásti Mónika |
tanítóképzős főiskolai
hallgató |
Dr.. Imre
István főtanító |
1870-1912 |
Mészáros
Dezső |
1912-1934 |
Vitéz Boda
Gyula |
1934-1946 |
Bánkúti
Sándor |
1946-1950 |
Tóth
Ferencné Szarvas Matild |
1950-1951 |
Bozsó Anta |
1951-1953 |
Mészáros
Lajos |
1953 |
Bessenyei
Imre |
1953-1956 |
Pejtsik Béla |
1956-1958 |
Kelemen
Józsefné |
1958-1959 |
Melegdi
Sándor |
1959-1962 |
László
Sándor |
1962-1968 |
Vén Ferenc |
1968-1992 |
Lengyel
József |
1992-1997 |
Gibárszki
Sándorné |
1997 - |
A 4678. sz. Árpád Fejedelem
Úttörőcsapat történetéből
Az
iskola államosítása után 1949-ben alakult meg az úttörőszervezet. Elsőként Klucs
Magdolna és Verebélyi Mihály pedagógusok fogták össze a jelentkező
lányokat, fiúkat. 1950 nyarán Klucs Magdolna már 15 pajtással töltött Szegeden
egy élményekben gazdag hetet.
1951-ben
az első csapatvezető Sárvári Alajos lett. A formaruha fehér és barna ing volt.
Vörös selyemnyakkendő csak kiváló úttörőmunka jutalma lehetett, amit elsőként a
tanulók közül Dobai Sándor kapott meg.
1956-ban
felbomlott az úttörőélet, 59-ig nem tudunk semmit az ifjúsági mozgalomról.
1959-ben
megújult a táborozás, ekkor vásárolták az első csapatzászlót is. Nyaranta az
ország különböző tájain (Balatonszárszó, Tata, Diósjenő, Balatonberény,
Miskolctapolca) nyaralhattak egy-egy hétig az alpári gyerekek.
Az úttörőcsapat az iskola tanulóinak többségét fogta
össze. Az osztályok alkották a rajokat, amelyek két-három őrsből álltak. Az
osztályfőnökök voltak a rajvezetők, az őrsök élén választott diákok álltak.
Hagyománnyá vált az évenként megrendezett kisdobos- és úttörőavatás. A rajok
természetvédelmi tisztasági őrjáratokat végeztek, takarították a község utcáit,
parkjait, a Várdombot. Felkeresték az egyedülálló idős embereket, segítettek a
ház körüli munkákban, bevásároltak nekik a boltban. Ősszel tíz napot a
tsz-ekben dolgoztak (szüreteltek, dohánylevelet törtek, almát szedtek). Az
iskola és a tsz-ek között jó volt a kapcsolat, kirándulásokhoz, táborozásokhoz
sokszor ingyen biztosítottak autóbuszt.
1975-től az úttörők nyaranként vándortáborozásra
indultak. A két hét alatt 140-150 km-t gyalogoltak a gyerekek Keserű
Ferenc, Keserű Ferencné, később dr. Hegedűs Andrásné, Maróti Pál
vezetésével. A kisdobosok Horti Sándorné és Ivicz
Lázárnéval táboroztak állandó táborhelyeken. 1982-ben új, állandó tábor
nyílt Bükkszéken. A község fizette egy faház építési költségeit, amelyért
kedvezmények illeték meg az iskola gyerekeit.
Napjainkban az iskolai diákönkormányzat a szervezője a
diákprogramoknak. Évenként részt vesz az Árpád nap, a karácsonyi ünnepség, az
iskolai farsang lebonyolításában, versenynapot szervez, pályázatokat ír ki,
iskolaújságot ad ki, iskolarádiót működtet. Az utóbbi években a
diákönkormányzat újraszervezte a nyári táborokat, sokszor pályázati támogatás
segítségével.
A Börzsönyben (Cserépváralja), a Bakonyban (Vinye), a
Mátrában (Szorospatak), a Zemplénben (Pálháza, Pusztafalu), Debrecenben
nyaraltak tanulóink. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanárok időrendben:
Patyiné Garai Andrea és Lancsáné Muzsik Mariann, Bondár Enikő és Tóthné Mátyus
Monika.
-
Diákújság indul -
1995. szeptemberében jelent meg először a tanulók
lapja, az ÁRPÁDIÁK. A
diákönkormányzat szerkesztésében megjelenő diáklap azzal a szándékkal jött
létre, hogy mindent megmutasson, egyfajta
keresztmetszetet adjon az iskolaéletről; legyen egy kapocs, amely tovább
erősíti a tanulók összetartozását. A havonta hat oldalon megjelenő kiadvány
diákszerkesztője Rencsár Román 7.a osztályos tanuló lett.
A kezdet nem volt zökkenőmentes, hiszen egy mechanikus
írógépen és egy fénymásolón kívül más technika nem állt a „szerkesztők”
rendelkezésére. De a lelkesedés mindent pótolt. Kézzel, ragasztással készültek
a címlapok, illusztrációk, a rovatcímek. A cikkeket többször is át kellett
gépelni, hogy megfelelő legyen az oldal képe.
De
rovatok már voltak: Iskolai élet,
Tanárportré, Diákportré, Sport, Viccek, Rejtvény….
Az ÁrpáDiák elsô
évfolyamának borítói
És amire a legbüszkébbek voltunk: Maróti Ágnes 7.a
osztályos tanulónak sikerült a lap számára interjút készítenie Vitray Tamással.
Interjú Vitray Tamással
Nem sokan mondhatják el iskolánkban, hogy láttak
belülről – vagy akár kívülről is – egy igazi televíziós stúdiót. Azt még
kevesebben mondhatják el, hogy személyesen is találkoztak a népszerű
riporterrel, Vitray Tamással. De hogy még riportot is készítsenek vele, azt
néhány ismert újságírón kívül senki sem állíthatja igazán. Kivéve Maróti Ágit,
akinek sikerült mindhárom dolog. Most azt a riportot olvashatjátok, amit ő
személyesen készített Vitray Tamással a Hogy is van ez? című műsoráról és
ifjabb éveiről.
- Hogyan született meg ennek az új műsornak
az ötlete?
- Hűha, ez
nehéz kérdés. Látod itt ezt a rohangáló kis kopasz embert? Ő a rendező. Ő
macerált engem, hogy találjunk ki valami társasjátékot, mert arra lenne igény,
és esetleg műsoridőt is lehetne rá kapni.
Aztán meg én tavaly csupa szórakozásból és
kíváncsiságból a Mensa HungariQa társaság felkérésére elvégeztem egy
IQ-tesztet. Tudod, mi az az IQ? Intelligenciahányados. A Mensa HungariQa pedig
egy nemzetközi szervezetnek a magyar tagintézménye, amely az intelligenciát
méri. Én pedig nagyon kíváncsi voltam, hogy meg tudok-e felelni a
követelményeknek, ezért csináltam végig a tesztjeiket. S amikor sikerült, arra
gondoltam, miért is ne készítsünk ebből egy játékot, hogy az emberek
megmérhessék, mennyit tudnak. Ez nem a műveltséget, inkább a logikát, a
gondolkodás képességét méri. Hát így.
- Hányan
dolgoznak a műsor elkészítésén?
- Nem tudom pontosan megmondani, mert a kérdéseket a
Mensa HungariQa nevű szervezetnek a munkatársai állítják össze. De már újabban
vannak olyan játékosok is, akik nem tudnak telefonálni, ennél fogva inkább feladványokat
küldenek be. Sőt én magam és a kollégáim is készítettünk már néhányat. A
kérdéskészítőkkel együtt lehetünk kb. tizenöten.
- Honnan
származik a pénz, amit nyereményként kifizetnek?
- A pénzt eddig a televízió költségvetéséből
biztosították. Hozzá kell tennem, hogy sokkal olcsóbb játék, mint bármelyik
másik vetélkedő a televízióban. Gondolok itt akár a Szerencsekerékre, akár a
Mindent vagy semmit címűre. De lehet, hogy az OTP vállalja műsorunk
támogatását, azaz a nyeremények kifizetését.
- Szeretett
általános iskolába járni?
- Annál is inkább, mert én nem jártam általános
iskolába. Én még elemibe jártam. Ennek az volt az előnye, hogy négy osztályos
volt. Igaz, így gimnáziumból kellett nyolc osztályt járnom.
- Mi volt a
kedvenc tantárgya, és mely tantárgyakat nem kedvelte?
- Nagyon nem szerettem a fizikát, eléggé nem szerettem
a matematikát, és nagyon szerettem a latint, az angolt és a magyart.
- Melyik
tantárgyat tudta az életben leginkább hasznosítani?
- Illik ezt megmondani? Tulajdonképpen egyiket sem. De
nem igaz! A latint talán, mert az minden nyelv tanulásában sokat segített.
- Szeret-e
játszani, vagy inkább csak másokat „játszatni”?
- Én most is játszom, ez nem játszatás. Ugyanúgy
izgulok, mint mindenki, hogy sikerül-e. Imádok játszani.
- Szerencsejátékokat
is játszik?
- Soha nem lottóztam, soha nem totóztam. Egyszerűen
nem érdekel. Sőt még babonás is vagyok, mert attól félek, hogyha nyernék, akkor
a szerencsémet fölöslegesen pazarolnám el. Nekem pedig másra kell a szerencse.
- Mit üzenne
iskolánk taulóinak, tanárainak?
- Mit üzennék? Szeressenek játszani.
- Köszönöm az
interjút.
Maróti Ágnes
(Ápádiák 1996. február, 2. p.)
A lap indulása
óta folyamatosan megjelenik. Ma már számítógépes technikával készül, sok képpel,
fényképpel illusztrálva, ami nagyban javított
az arculatán. Az iskolai eseményekről, versenyeredményekről készült beszámolók mellett riportok, könyv,
filmajánlók, rejtvények, viccek színesítik az egyes számokat.
A
diákszerkesztők munkáját a diákönkormányzatot segítő tanárok fogták és fogják
össze ma is: Patyiné Garai Andrea, Tóthné Mátyus Monika, Besszerné Almási-Szabó
Zsuzsanna, Bondár Enikő.