Az iskola története

(1931-2006)

 

 

 

A két évszám között 75 év eseményei húzódnak meg. 75 évé, amely alatt többször fordult a történelem kereke, de az iskola minden körülmények között teljesítette feladatát: nevelt és oktatott. Tantestülete otthont teremtett a tanuláshoz; hozzáértésével, jóságával – olykor szigorával – lehetőséget adott a szakszerű ismeretszerzéshez. Voltak időszakok, amikor ennek a feladatnak a teljesítése megpróbáltatást rótt tanítóra és tanulóra egyaránt, de a nehézségek ellenére mindenki végezte a munkáját: ki jól, ki kevésbé jól.

 

A kezdetek

 

Az 1700-as évektől 1931-ig

 

Az újkori alpári iskoláztatás első írásos emléke egy 1730-31-ben lezajlott úriszéki perből való. A perben szerepel egy Gergelffy Ferenc nevű hatvanéves alpári lakos, aki a feljegyzések szerint iskolamester és jegyző volt egy személyben. .A falu néhány korai tanítójának nevét az 1740-es évektől folyamatosan vezetett alpári anyakönyv őrizte meg. Ennek tanúsága szerint az 1740-43 közötti időszakban Szilvássy Wolphgang, 1743-tól Botka István, 1751-től Tóth János, 1757-ben Pátyi János, majd Várnay István látta el a kántortanítói feladatokat. 1760 derekán őt váltotta fel Nagy József, akit 1765-ben Nagy Mátyás követett. 1776-tól már egy húszéves fiatalember, Balogh Antal látja el a kántortanítói feladatokat. Hat év múlva egy nagypréposti vizitáció során már Kardos György nevét jegyezték fel tanítóként

 


. A meglévő, náddal fedett iskola épülete rendkívül szűkös és sötét volt, ezért 1784-ben uradalmi támogatásból új iskola építését kezdi meg a község. A vert falú, nádtetős ház egyik szobáját az iskola, másik szobáját a tanító számára jelölték ki. Az új épület végül 1792-ben készült el teljesen, ezzel egy időben a régi épületet is helyreállították.

A 19. század elejére azonban ez az épület is életveszélyessé vált. 1831-ben Bazala Pál plébános szorgalmazására a régi épület helyén új iskolát emelt a község. Az itt tanító -1808 óta alkalmazásban lévő – Vágó András tanító kiemelkedő személyisége volt az alpári iskolatörténetnek. Egy egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a családos, kiváló erkölcsű és felkészültségű Vágót sem tanítói, sem kántori munkája tekintetében nem érte panasz. Nagy szorgalommal, kiváló módszerekkel tanított, tehetségesen orgonált, és egyéb teendőit is hibátlanul végezte. Valamikor a 19. század derekán adta át hivatalát fiának, Vágó Károlynak, aki csaknem fél évszázadon keresztül, egészen a század végéig töltötte be azt.

1859-ben a község a meglévő épület mellett egy új, vályogfalú tantermet létesített a leányosztály tanítására. Ezzel együtt létrehozták a második tanítói állás, amely a kántortanító mellett, attól függetlenül működött. Ezt a státust 1861-től elsőként Makáry György, majd Mészáros Dezső tanító töltötte be.

1868-ban a népoktatási törvény és a tankötelesek számának megnövekedése miatt újabb tanterem és tanítói állás létrehozása vált szükségessé. A harmadik iskola épületét a község régi istállójából alakították ki. Ünnepélyes felavatására 1870 novemberében került sor. Ekkor lépett hivatalába a harmadik alpári tanító, Imre István.

Az 1880-as években nyilvánvalóvá válik, hogy további bővítésre van szükség. Az újabb tanterem megépítése és a negyedik tanító javadalmazása azonban túl nagy terhet rótt volna a községre. Csak 1903-ban sikerült az egykori uradalmi tisztilakban egy újabb tantermet kialakítani. Eddigre azonban már 440 tanköteles gyermeket számlál Alpár, így tovább kellett terjeszkedni: újabb tanterem épült és újabb tanítói állást szerveztek. 1903-ban megkezdődött az építkezés. Az első tanítónő, ifj. Imre Istvánné 1904-ben kezdte munkáját.

1905. május 2-án az egyházközség a falu vezetősége egyezmény írt alá, mely kimondta, hogy valamennyi iskola fenntartásának kötelezettsége, továbbá az épületek és tartozékaik az egyház kezelésébe kerülnek át.

 

Kádár Lajos tiszaújfalui születésű népi író (1896-1982) Kolomp szól a ködből című visszaemlékezésében így idézi fel a korabeli iskola hangulatát:

 

„Ősszel feladtak a tőlünk hat kilométerre levő iskolába. Nagy élmény volt ez énnékem. Az első padba kerültem. Nem jut eszembe, hogyan zajlottak első napjaim. Én már akkor írtam, olvastam. Néném és bátyám mindig hangosan tanulta a leckét. Ha a betű nevét egyszer megmondták, nem felejtettem el. Írni is megtanítottak, igaz csak palavesszővel, de az első osztályban nem is kellett még tintával írni. Így én inkább azt hallgattam, amit a felsőbb osztályosok tanultak. Úgynevezett osztatlan iskola volt ez, ott az isten háta mögött. A Sárgaiskola.

Derék ember volt Faragó János tanító.

A negyedikeseknek Mátyás királyról magyarázott. Valamennyien szájtátva hallgattuk. Végül felszólította őket, hogy ki tudná elmondani a jeles királyról szóló mesét. Én kis együgyű, nem tudhattam még akkor, hogy mit szabad, mit nem: jelentkeztem, felnyújtottam az ujjamat, mert más nem jelentkezett.

- Ne zavarj most! – förmedt rám a tanító. – Mit akarsz?

Erős hanghordozásától megszeppentem. Most már követelte:

- Mondd meg már, mit akarsz!

- Én… Izé ….Elmondanám Mátyás királyról a mesét…

Cérnaszál-vékony hangomért az egész iskola kikacagott, csak a tanító úr vett  komolyan.

Egyszeri hallás után majdnem szó szerint fölmondtam a tíz percig tartó mesét. A tanító úr könnyezve megcsókolt érte.”

 

1920-ban került a községbe Boda Gyula és Pejtsik Béla tanító úr, akik később évekig igazgatóként is dolgoztak az alpári iskolában.

 

Ebben az időszakban az alábbi pedagógusok tanítottak az iskolában:

 

1860-1894

Makáry György

1870-1912

id. Imre István

1894-1934

Mészáros Dezső

1903-1927

Sárvári Szilárd

1904-1924

Ifj. Imre Istvánné

1906-1934

Boda Gyula

1911-1938

Boda Gyuláné

1912-1920

Ujfalusi István

1920-1953

Pejtsik Béla

1924-1946

Bánkúti Sándor

1924-1948

özv. Klucs Ödönné

1926-1927

Vanyak Lajos

1927-1940

Blázsik Mihály

1929-

Nagy Endréné

1929-1950

Rácz Károly

 


Új iskola épül

 

Szent Imre Római Katolikus Népiskola, 1931-1948

 

Egy miniszteri rendelet alapján már 1927-ben kellett volna Alpáron egy nyolc tantermes iskolát és tanítólakást építeni, Polyáktelepen pedig egy tanítólakásos iskolát. Az építkezéshez az állam 70 % segélyt és 30 % kölcsönt biztosított volna 6 %-os kamatra. De a község és az iskolaszék nem tudott megegyezni az iskola jellegét illetően. A község vezetői állami iskolát, az iskolaszék pedig római katolikus iskolát szeretett volna létrehozni. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a régi iskolát bővítsék-e ki, vagy újat építsenek. A vita éveken át tartott, mígnem 1930-ban Kerekes Lajos református főjegyző kezébe vette a római katolikus iskola ügyét.

 

 

 

 

Az iskola 1931-ben (előtérben a helyi iparos egylet tagjai)

 

1930. június 4-i ülésén az egyházközségi képviselőtestület úgy döntött, hogy megigénylik az állami segélyt és kölcsönt, a 124 ezer pengőt. Az Államépítészeti Hivatal tervei alapján az építkezés pár héten belül megkezdődött. Az alpári iskola és tanítólakás építését a ceglédi Izsó és Dömötör építészmérnökökre, a polyáktelepi építkezést pedig Turjánszki Mihály alpári kőművesre bízta a testület.

 

Az elkészült szép, emeletes iskolát 1930. november 30-án avatták fel. A főbejárati homlokzatra felkerült az ún. „angyalos, koronás” címer. Az épületet Toldy Jenő félegyházi apátplébános szentelte fel. Az ünnepségen részt vett még Temple Rezső országgyűlési képviselő és Heroszeth Kálmán kecskeméti tanfelügyelő is.

A tanítás 1931 januárjában kezdődött meg. Ebben a tanévben 547 bejegyzett tanulója volt az intézménynek. A tantestület 7 tanítóból és egy igazgatóból állt.

 

Az iskola első tantestülete (zárójelben az osztályok létszámával):

                                                                                                         

 

I. leányosztály (51 tanuló):

Nagy Endréné tanítónő

I. fiúosztály (70 tanuló):

Rácz Károly tanító

II. leányosztály (63 tanuló):

özv. Klucs Ödönné tanító

II. fiúosztály (70 tanuló):

Blázsik Mihály kántortanító

III. leányosztály (66 tanuló):

Mészáros Dezső igazgató

III. fiúosztály (70 tanuló):

Pejtsik Béla tanító

IV. leányosztály (57 tanuló):

vitéz Boda Gyuláné tanító

IV. fiúosztály (60 tanuló):     

Mészáros Dezső igazgató

V. leányosztály (30 tanuló):

vitéz Boda Gyuláné tanító

V. fiúosztály (25 tanuló):

vitéz Boda Gyula tanító

VI. leányosztály (12 tanuló):

vitéz Boda Gyuláné tanító

VI. fiúosztály (7 tanuló):

vitéz Boda Gyula tanító

 

 

 

 

 

 

Mészáros Dezsô igazgató úr a III. leányosztállyal 1931-32-ben

 

 

Az 1930/31-es tanév első osztályos tanulói:

       

I. leányosztály

 

I. fiúosztály

 

 

 

 

 

Ballabás Anna

Koncz Ilona

 

Ajtai János

Kollát Mihály

Barna Mária

Kovács Klára

 

Auer Sándor

Kópiás Imre

Bartus Mária

Kovács Teréz

 

Bálint István

Kovács József

Berkes Ilona

Makai Róza

 

Bársony Mátyás

Kovács Zoltán

Bodor Anna

Mátyus Ilona

 

Bodor István I.

Kürti Károly

Borsos Etel

Nagyhajú Mária

 

Bodor István II.

Kürti László

Borsos Erzsébet

Nemes Katalin

 

Bodor Mihály

László Péter

Borsos Magda

Piros Jolán

 

Bugyi Gáspár

Magyar Mátyás

Dávid Mária

Sipos Irén

 

Bugyi Mihály

Mihály János

Bugyi Etel

Szabó Erzsébet

 

Czimer István

Molnár József

Csáki Júlia

Szabó Mária

 

Czinege Béla

Molnár Pál

Fegyver Ilona

Szabó Petronella

 

Csehók Ernő

Papp Gábor

Fodor Petronella

Szabó Terézia

 

Cseri József

Pastyák Fülöp

Gaál Mária

Szalai Erzsébet

 

Csikós János

Pejtsik Béla

Gál Ilona

Szatmári Piroska

 

Dobos Jenő

Pintér István

Huszák Piros

S. Tóth Ilona

 

Faragó István

Sahin Pál

Ivicz Margit

Szekeres Júlia

 

Fodor Sándor

Seres János

Kapás Johan

Szicsi Mária

 

Frigyes Péter

Seres Károly

Konfár Zsuzsa

Szijjártó Etel

 

Gál János

Sipos Tibor

Kutasi Erzsébet

Tot Rozália

 

Géró József

Szabó Imre

Kürti Ilona

Tot Mária

 

Góg András

Szabó János I.

Kis Magdolna

Varga Jolán

 

Góg Gergely

Szabó János II.

Kis Rozália

Varga Mária

 

Gulyás Ambrus

Tánczos András

Kókai Júlia

Verebélyi Ilona

 

Győri György

Tar Vilmos

Kolompár Ilona

Zolnai Mária

 

Haticza András

Tarjányi Imre

 

 

 

Horváth Albert

Tekulics István

 

 

 

Huszák Béla

Tekulics Péter

 

 

 

Huszák Lajos

Tóth András

 

 

 

Ivicz Dezső

Tóth Ferenc I.

 

 

 

Kasza János

Tóth Ferenc II.

 

 

 

Kecskés Pál

Tóth Mihály

 

 

 

Kerepesi Mihály

Vajda János

 

 

 

Kerepesi Péter

Varga Mihály I.

 

 

 

Király István

Varga Mihály II.

 

 

 

Kiss Gáspár

Vincze János

 

*Megjegyzés: a neveket az alpári római katolikus elemi iskola anyakönyvi naplója szerinti írásmóddal írtuk.

 

 

 

 

Blázsik Mihály kántortanító a III. fiúosztállyal 1931-32-ben

 

A II. világháború idején a tanítás nem zajlott zökkenőmentesen. A férfi tanerőket behívták katonának, az ő osztályukat is fel kellett osztani az itthon maradottak között. Szerencsére a községet nem bombázták. Az 1944. március 19-i német megszállás után az amerikai bombázók átrepültek a község felett Szolnok és Nagyvárad irányába. Pejtsik Béla tanító úr visszaemlékezése szerint „borzalmas látvány volt, amikor a magasban repültek a hatalmas Liberátor bombázók és utánuk a sok vadászgép. Nem telt bele húsz perc és hallottuk Szolnok bombázását. A gyerekeket azonban a szirénajelzésre elengedtük, és idejére hazaértek.

 

1944. év szeptemberében pontosan megkezdődött a tanítás. A front közeledett. Rendeletre az iskola külső ablakait leszedték, és a pincében helyezték el. Október 8-án a szovjet csapatok elérték Csongrádot. Ekkor már nem volt tanítás. Október 9-én a szovjet csapatok a tiszaújfalui temető mellől lőtték Alpárt. A harcok alatt az iskolaépület is megrongálódott. A tető és az udvari falak aknatalálatot kaptak, és az ablakok nagy része is betört. Október 14-én az oroszok bevonultak a községbe. A sereg továbbvonult, majd a rend helyreálltával folytatódott a tanítás is, de a csak a gyerekek kis része járt iskolába. Sokan szüleikkel elmenekültek a harcok elől, vagy a szüleik nem engedték őket a tanítási órákra.

Októberben 23 első, 47 második, 29 harmadik, 24 negyedik, 23 ötödik és 13 hatodik osztályos tanuló járt iskolába.

 

1945 szeptemberében rendben beindult a tanítás. Összesen 447 tanuló kezdte el az új tanévet. Bíró Ferenc nem tért vissza, Nagy Endre fogságba esett, Verebélyi Mihály még katona volt.

1946 nyarán a budapesti bőrgyári munkások szakszervezetének támogatásával beüvegezték az épület ablakait, kijavították a tetőt és a sérült falakat. Boda Gyula igazgató nyugdíjba ment, helyére „figyelembe véve az alpári római katolikus iskola helyreállítása körül kifejtett buzgóságát is”, Bánkúti Sándor tanítót nevezte ki a váci püspök.

Az iskola 1945-ig hat elemi osztállyal működött, de az 1945/46-os tanévben már egy nyolcadik osztályos tanulót is bejegyeztek az anyakönyvbe. A következő tanévektől általánossá vált a nyolc évfolyamos képzés.

Megszűnt az elemi iskola intézménye, helyébe az általános iskola lépett. A tanerők is visszatértek. Megkezdődött a nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás.

 

Az iskola pedagógusai 1931 és 1948 között:

 

1894-1934

Mészáros Dezső

1906-1946

Boda Gyula

1911-1938

Boda Gyuláné

1920-1953

Pejtsik Béla

1925-1946

Bánkúti Sándor

1924-1948

özv. Klucs Ödönné

1927-1940

Blázsik Mihály

1929-1962

Nagy Endréné

1929-1950

Rácz Károly

1931-1963

Nagy Endre

1934-1937

Kallai István

1937-1974

Verebélyi Mihály

1938-1948

Kapcsándi Emma

1940-1946

Bíró Ferenc

1946-1981

Mészáros Lajos

1946-1951

Klucs Magdolna

 


Iskola az államosítás után

 

Központi Általános Iskola (1948-1973)

 

1948 nyarán az iskolát államosították. Az iskola neve Központi Általános Iskola lett.

1949. december 31-én kelt levelében Bakos István tankerületi főigazgató többszöri felszólítás után utasítja Bánkúti Sándor igazgatót, hogy az  ún. „angyalos, koronás” címert saját költségén rögtön távolíttassa el az épület homlokzatáról. Az igazgató úr erre nem volt hajlandó, ezért „vétkes mulasztása következtében” 1950. január 9-én azonnali hatállyal felmentették az igazgatói teendők ellátása alól.

Az államosítással más változások is történtek az oktatásban. Megszűnt az iskolaszék, az intézmény irányítása átkerült a Járási Művelődési Osztályhoz. Ők nevezték ki az igazgatót, a tanítókat és a tanárokat a területük általános iskoláiban. Megalakult a szakfelügyelői hálózat, akik ellenőrzést gyakoroltak a pedagógusok munkája felett.

A tankötelezettség a 14. életév betöltéséig tartott. A felső tagozaton megindult a szakosított oktatás. Az alsó és felső tagozat külön vált. Ebben az évben 499 tanuló járt az intézménybe.

 

 

„Marika jó tanuló”-Simon Istvánné tanítónô írásóráján 1955-ben

 

 

 

 

 

Az 1950-51-es I. osztály Szabó Katalin tanítónô vezetésével

 

Az iskola fennállásának 25 éves évfordulójára készült el 1956 tavaszán az iskola téglaoszlopos, drótfonatos szép új kerítése.

 

 

 

Az iskola tantestülete a 25. évfordulón. (Többek között Fekete Imréné, Vízhányó Franciska,

Szegô Györgyné, Pejtsik Béla, Bánkúti Sándor, Kanyó Mária)

 

 

 

Az 56/57-es tanévben 21 fős tantestület (igazgató, igazgatóhelyettes, „szakoktatók”, azaz felső tagozaton tanító szakos tanárok, osztályfőnökök és „osztályvezetők”, azaz alsó tagozatos tanítók) tanított az intézményben. Az 1956. október 23-i forradalom következményeként rendeletre beszüntették a tanítást, ami a nehéz időszak elteltével indult újra.

 

 

Bánkúti Sándor tanító úr abakusz segítségével tanítja a számtant az elsô osztályban

 

 

1958-ban indult be a dolgozók általános iskolája, amely lehetővé tette, hogy a felnőttek munkájuk mellett szerezhessék meg a nyolc általános végzettséget, ami egyre több munkahelyen volt követelmény. 1965-ben végzett az utolsó 8. osztályos csoport. Mindezek ellenére még az 1982-es felmérés szerint 190 fő írástudatlan felnőttet regisztráltak az összevont községben.

1964-től az iskolatelevíziós adások megjelenése miatt valamennyi iskola televíziót kapott a patronáló helyi termelőszövetkezetektől, üzemektől. A tanítási órák izgalmas színfoltja lett az iskolatévé adása, különösen Öveges professzor kísérletei arattak nagy sikert.

1968-tól Vén Ferenc kap igazgatói kinevezést.

 

 

 

 Általános Iskolák Igazgatósága (1973)

 

1973-ban közigazgatásilag egyesült Tiszaújfalu és Alpár Tiszaalpár néven. Az összes iskolai intézmény a Tiszaalpári Általános Iskolák Igazgatóságához került. Megkezdődött a körzetesítés. 1972/73-ban megszűnt a Dózsa-iskola, a Borsihalmi és Árpádtelepi iskola, tovább működött a Központi (ma Árpád Fejedelem) Általános Iskola, a Belterületi (ma Tiszaújfalui) Általános Iskola és a Vasútmenti Általános Iskola.

 

A szakos ellátottság megoldatlansága miatt a központi iskola pedagógusai ingáztak a belterületi iskolába. Az átjárásra sokszor csak az óraközi szünet ideje állt rendelkezésre. Megterhelő volt ez különösen esőben, vagy a téli hideg idő beálltakor. Az átjárás úttörői voltak: Keserű Ferenc, dr. Hegedűs Andrásné, Ignácz Antal, dr. Vancsura Istvánné.

A demográfiai hullám miatt a tanulók száma egyre nőtt (a 78/79-es tanév 481 fős tanulólétszáma 83/84-re elérte az 530 főt). Szükségessé vált a bővítés.

 

 

 

Iskolabővítés (1984-1987)

 

1984-ben felújították az iskola régi épületét, megtörtént külső és belső renoválása. Új, nyolc tantermes szárnnyal bővült, amely 1985 szeptemberére készült el a Tiszaalpári Nagyközségi Tanács költségvetési üzemének kivitelezésében. Az iskolabővítés és a tornacsarnok terveit az iskola volt tanulója, Albrecht László építészmérnök készítette. Az építkezést társadalmi munkával segítették a helyi üzemek, gazdaságok, kisiparosok és a szülők. Az átadáson nemcsak az iskola kulcsait vehette át Vén Ferenc igazgató, hanem 2 db Commodore 64-es számítógépet is, amit az MMG Automatikai Művek, illetve a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ajándékozott az intézménynek.

 

 

 

Az új (középsô) iskolaszárny. Az építkezés még folyik.

 

1985 szeptemberétől a belterületi iskola felső tagozata megszűnt. Ötödik évfolyamtól a tanulók a Központi Általános Iskolában tanultak tovább. Az új szárnynak és az első számítógépeknek 547 tanuló és 35 pedagógus örülhetett.

1987-ben tovább bővült az iskola. 25 millió forintos beruházással egy 576 m2 alapterületű tornacsarnokot és napközis szárnyat építenek fel. Az új létesítmény november 6-i megnyitóján Tiszaalpár testvértelepülései, a jugoszláviai Zitiste és Torontáltorda képviselői is részt vettek.

 

 

 

1990-1996

 

1990-ben tovább szépült az iskola. A főbejárat feletti homlokzatra visszakerült a koronás címer az angyalokkal, amely valamikor díszítette a Szent Imre Római Katolikus Népiskolát. A gyönyörű domborművet Márton Károly keramikus, iparművész készítette, aki szintén e falak között tanult.

 

Az alpári Központi Általános Iskola pedagógusai 1948 és 1996 között:

 

 

1920-1959

Pejtsik Béla

tanító, igazgatóhelyettes, igazgató

1924-1948

özv. Klucs Ödönné

tanító

1929-1950

Rácz Károly

tanító

1929-1955

Nagy Endréné

tanítónő

1931-1955

Nagy Endre

tanító

1936-1976

Verebélyi Mihály

tanító

1946-1951

Klucs Magdolna

tanítónő

1946-1981

Mészáros Lajos

tanító, igazgatóhelyettes, igazgató

1948-1949

Tóth Ferenc

tanító

1948-1949

Tóth Ferencné

tanítónő

1948-1950

Csupor Benedek

tanító

1948-1965

Fekete Imréné

tanár (matematika-fizika)

1949-1953

Bozsó Antal

tanító?, igazgató

1949-1954

Szabó Katalin

tanítónő

1949-1969

Sárvári Alajos

tanító

1950-1951

Deák Zoltán

tanár

1950-1951

Kozma Ferencné

tanár

1950-1990

Fehér Istvánné

tanító, tanár (orosz)

1951-1952

Görög Judit

tanítónő

1951-1953

Czombos Béla

tanító

1951-1958

Simon Istvánné

tanítónő

1952-1953

Tolnai Endréné

tanítónő

1952-1956

Bessenyeiné Morvai Erzsébet

tanítónő

1953-1955

Pintér Sándor

tanító

1953-1956

Bessenyei Imre

tanár (magyar), igazgató

1953-1960

Kanyó Mária

tanár (magyar)

1953-1989

Kuthy Endréné

tanítónő

1954-1955

Balázs Katalin

 

1954-1956

D. Bíró Ilona

tanítónő

1954-1956

S. Tóth Emma

tanár (testnevelés)

1954-1968

László Sándor

tanár (magyar-törénelem), igazgató

1956

Nagy Gyula

tanár (magyar)

1956-1957

Nemcsók Imréné

tanítónő

1956-1961

Molnár Sándor

tanár (testnevelés-természetrajz)

1956-1986

Balogh Károly

tanár (biológia-földrajz)

1956-1991

Kiss Imréné

tanítónő

1956-1996

Szederkényi Zoltánné

tanítónő

1957

Szabó Ilona

tanár (magyar-történelem)

1957

Garai István

tanár (orosz-képzőművészet)

1957-1959

Vízhányó Franciska

tanítónő, igazgatóhelyettes

1957-1959

Kelemen Józsefné

tanár (orosz), igazgató

1957-1960

Fekete Irén

tanítónő

1957-1984

Szegő Györgyné

tanítónő

1958-1968

Ágoston Béla

tanár (történelem-földrajz)

1959-1978

Melegdi Sándor

tanár (számtan-fizika)

1960

Kerekes István

tanár (rajz)

1960-1987

Melegdi Sándorné

tanítónő

1960-1987

Tolnai Endréné

tanítónő

1961-1991

Szőke Antalné

tanár (magyar-történelem)

1961-1995

H. Tóth Gábor

tanító

1962-1969

Tarjányi Gyula

tanító

1962-1981

Keserű Antalné

gyógypedagógus

1963- ?

Szabó Aranka

tanítónő

1963- ?

Horváth Károlyné

tanítónő

1963-1965

Csikós Lászlóné

tanító, tanár (gyakorlati)

1963-1967

Vidéki Imre

tanár (magyar-történelem)

1963-1968

Barna Jánosné

tanítónő

1964- ?

dr. György Istvánné

tanítónő

1964-1973

Czirkó Mártonné

tanítónő

1964-1975

Czirkó Márton

tanár (gyakorlati-ének)

1965-1967

Vidéki Imréné

tanár (magyar-történelem)

1967-1968

Bodog Ferencné

tanár (matematika-kémia)

1967-1995

Vén Ferencné

tanár (gyakorlati)

1967-1996

Vén Ferenc

tanár (gyakorlati), igazgató

1968-1969

Solymosi Márta

képesítés nélküli nevelő

1968-1971

Ábel Tiborné

napközi

1968-1971

Kamasz Ida

tanítónő

1968-1972

Némedi Erzsébet

képesítés nélküli nevelő

1968-1972

Lengyel József

tanár (orosz-magyar)

1968-1978

Ovárdicsné Farkas Irén

tanár (matematika-fizika)

1968-1978

Farkas József

tanár (biológia-kémia)

1968-1978

Farkas Józsefné

tanár (matematika-kémia)

1969-1971

Tóth Sándor

tanár (magyar-orosz)

1970

Kiss Krisztina

tanítónő

1970-1976

Lassné Enyedi Julianna

tanítónő, tanár (magyar)

1970-1999

Horti Sándor

tanító

1971-1995

Borsos Imréné

tanár (történelem-rajz)

1971-2000

Horti Sándorné

tanítónő

1972-?

Tóth Ildikó

tanár (orosz-történelem)

1972-1997

Ivicz Lázárné

tanítónő

1972-1999

Ivicz Lázár

tanító, igazgatóhelyettes

1974-1993

Ignácz Antal

tanító, tanár (földrajz)

1974-1996

Keserű Ferenc

tanító

1974-1976

Dobos Margit

képesítés nélküli nevelő

1974-2006

Dr. Vancsura Istvánné

tanár (földrajz-rajz)

1975-1999

Bakos Imréné

tanár (orosz)

1975-2005

dr. Hegedűs Andrásné

tanár (magyar-történelem)

1975-

Popovics Jánosné

tanár (biológia-testnevelés)

1976-1981

dr. Bajuszné Szabó Klára

tanár (magyar-történelem)

1976-1987

Némedi-Varga Ildikó

tanár (ének-magyar)

1977-1979

Tömöri Katalin

tanítónő

1977-1983

Fehér István

tanító

1977-1988,

Borbélyné Megyeri Marianna

tanítónő

1979-1980

Kecskés Ilona

 

1980-

Maróti Pál

tanár (mat.-fiz.-techn.), igazgatóh.

1980-

Maróti Pálné

tanár (matematika-technika)

1980-

Komár Pálné

tanár (magyar-német)

1982-1995

Novák Imréné

tanítónő

1982-

Novák Lászlóné

tanítónő

1983-1984

Czinegéné Károly Anna

tanár (magyar-orosz)

1983-1984

Vörösné Barna Magdolna

napközi

1983-1997

Tóth Gyula

tanár (matematika-fizika)

1984-1985

Kara Irén

képesítés nélküli nevelő

1984, 1988-90

Szólya Zoltánné

tanítónő

1984-

Ifj. Ivicz Lázár

tanár (testnevelés)

1985-1990

Nagyné Kiss Ilona

tanítónő

1985-1995

Keserű Ferencné

tanító, igazgatóhelyettes

1985-1996

Pappné Krupják Teréz

tanítónő

1985-

Dömötörné Tar Margit

tanár (magyar-orosz)

1986-1987

Kanalas János

képesítés nélküli nevelő

1986-1988

Sz. Tóth Judit

képesítés nélküli nevelő

1987-1988

Véghné Novák Judit

képesítés nélküli nevelő

1987-1988

Bodolai László

képesítés nélküli nevelő

1987-1988

Fekete Katalin

képesítés nélküli nevelő

1988-1989

Bíró Anikó

képesítés nélküli nevelő

1988-1989

Lombos Katalin

képesítés nélküli nevelő

1988-1994

Bodócsi Attila

tanító, tanár (földrajz)

1988-1994

Hegedűs Tünde

képesítés nélküli nevelő

1988-

Suba Jánosné

tanár (magyar-orosz)

1988-

Szőke (Petrolán) Éva

tanár (ének, rajz)

1989-

Ifj. Ivicz Lázárné

tanítónő

1990-

Sztakó Ildikó

könyvtáros, tanár (magyar), ig.h.

1991-

Kissné Kócsó Andrea

tanító

1992-1997

Lengyel József

tanár (orosz-magyar), igazgató

1993-1999

Nagyné Tóth-Horti Zsuzsanna

tanító

1993-2004

Ifj. Góg Mihály

tanár (matematika-fizka)

1993-

Novákné Lucza Regina

tanító

1994-1995

Szilágyiné Bordás Éva

tanár (magyar-orosz)

1994-1996

Molnár Jenő

tanító

1994-1996

Molnárné Gyöngyösi Katalin

tanítónő

1996-1997

Csapó Lászlóné

pedagógiai asszisztens (napközi)

1995-

Patyiné Garai Andrea

tanár (biológia-kémia)

1995-1996

Buckner Lajosné

tanítónő

1995-2000

Lancsáné Muzsik Marianna

tanítónő

 

 

 

Árpád Fejedelem Általános Iskola

 

 (1996-tól)

 

1996. január 13-án, fennállásának 65. évfordulóján az intézmény Árpád fejedelem nevét vette fel. Ez alkalomból Lengyel József igazgató átvehette dr. Balogh Lászlótól, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökétől az iskolának adományozott megyezászlót. Az ünnepségen adták át a Holló László Képzőművészeti Kör tagjai által a névadóról készített domborművet is.

Az iskola alapító okirata alapján a tiszaalpári Általános Iskola több intézményegységből áll. Az utóbbi években szűnt meg a Vasútmenti Általános Iskola, valamint az újfalui napközi otthon és konyha, így ma az Árpád Fejedelem Általános Iskola, a Tiszaújfalui Általános Iskola, a Községi és Iskolai Könyvtár, valamint az I. sz. Konyha az iskola szervezeti egységei.

2000. június 3-án ünnepelte az iskola fennállásának 70. évfordulóját. Ekkor került sor a korszerű számítástechnika tanterem átadására is, amely az iskola mecénásának emlékére a Pejtsik László Terem nevet kapta. Az ünnepségen Lezsák Sándor országgyűlési képviselő avatta fel Pejtsik László emléktábláját, melyet Bodor Ferenc készített.

 

 

Tiszaújfalui Általános Iskola

 

Az első újfalui iskola létrehozásának időpontjáról nincs megbízható adat. Hivatalos iratokban már 1831-ben említést tesznek róla. Az 1865-ben végrehajtott vármegyei vizsgálat alkalmával feljegyezték, hogy „Újfalu puszta 1 alelemi tanodával” rendelkezett. 1870-ben már két tanteremben folyt a tanítás, amit újabb két osztályteremmel bővítettek 1931-ben.

1984/85-ös tanévig 1-8 évfolyamos képzés volt az iskolában. 1985 szeptembere óta alsó tagozatnak ad helyet. A beiratkozó tanulók számának csökkenése vezetett oda, hogy a 2005/2006-os tanévben már csak egy 3. és egy 4. osztály indult.

 

Könyvtár

 

Könyvtárat Tiszaalpáron 1954-ben létesített az önkormányzat, amely 1961-ig a kiskunfélegyházi Járási Könyvtár letéti könyvtáraként működött. Később saját költségvetéssel rendelkező önálló könyvtárrá vált.

1991-ben egy önkormányzati határozat révén az iskola szervezeti egysége lett, egyúttal az iskola telephelyére, az addig úttörőházként funkcionáló épületbe költözött. A 160 m2 alapterületű épület egyszerre ad otthont a községi és az iskolai könyvtárnak.

Állománya jelenleg mintegy 27000 dokumentum, beiratkozott olvasóinak száma 565 fő. A könyveken kívül 15 féle időszaki kiadvány, hanglemezek, hangkazetták, videó- és elektronikus dokumentumok várják az olvasókat. Négy számítógépen Internet-hozzáférést is biztosít a könyvtár. A könyvtárosi teendőket két főállású, felsőfokú végzettségű könyvtáros látja el.

Rendezvényei között szerepelnek író-olvasó találkozók, amelyeken vendégül látták már Lőrincz L. László (Leslie L. Lawrence), Závada Pál írókat, valamint a hatvanas évek végén Nagy László költőt is.

Az iskola  pedagógusai 1996-tól:

 

 

 

1970-1999

Horti Sándor

tanító

1971-2000

Horti Sándorné

tanítónő

1972-1999

Ivicz Lázár

tanító, igazgatóhelyettes

1972-1997

Ivicz Lázárné

tanítónő

1975-

dr. Hegedűs Andrásné

tanár (magyar-történelem)

1974-1996

Keserű Ferenc

tanító

1974-2006

Dr. Vancsura Istvánné

tanár (földrajz-rajz)

1975-1999

Bakos Imréné

tanár (orosz)

1975-

Popovics Jánosné

tanár (biológia-testnevelés)

1980-

Maróti Pál

tanár (mat.-fiz.-techn.), igazgatóhelyettes

1980-

Maróti Pálné

tanár (matematika-technika)

1980-

Komár Pálné

tanár (magyar-német)

1982-

Novák Lászlóné

tanítónő

1983-1997

Tóth Gyula

tanár (matematika-fizika)

1984-

Ifj. Ivicz Lázár

tanár (testnevelés)

1985-

Dömötörné Tar Margit

tanár (magyar-orosz)

1985-1996

Pappné Krupják Teréz

tanítónő

1988-

Suba Jánosné

tanár (magyar-orosz)

1988-

Szőke (Petrolán) Éva

tanár (ének, rajz)

1989-

Ifj. Ivicz Lázárné

tanítónő

1990-

Sztakó Ildikó

könyvtáros, tanár (magyar), ig.h.

1991-

Kissné Kócsó Andrea

tanító

1992-1997

Lengyel József

tanár (orosz-magyar), igazgató

1993-1999

Nagyné Tóth-Horti Zsuzsanna

tanító

1993-2004

Ifj. Góg Mihály

tanár (matematika-fizka)

1993-

Novákné Lucza Regina

tanító

1994-1996

Molnár Jenő

tanító

1994-1996

Molnárné Gyöngyösi Katalin

tanítónő

1996-1997

Csapó Lászlóné

pedagógiai asszisztens (napközi)

1995-

Patyiné Garai Andrea

tanár (biológia-kémia)

1995-1996

Buckner Lajosné

tanítónő

1995-2000

Lancsáné Muzsik Marianna

tanítónő

1996-1997

Molnár Éva

tanár (ének)

1996-1999

Tamási Jánosné

tanítónő

1996-2000

Zsígó Tímea

tanítónő

1996-

Kozmáné László Zsuzsanna

tanítónő

1996-

Nagyné Vágányi Mónika

tanítónő

1997-

Gibárszki Sándorné

tanár (rajz, média, honismeret), igazgató

1997-

Ivicz Ivett

tanítónő

1997-

Kővágóné Kálmán Klára

könyvtáros, tanár (történelem)

1998-1999

Kutasi Adrienn

tanítónő

1999-2002

Bodor Gabriella

tanítónő

1999-2003

Nagy Istvánné

tanítónő

1999-

Bondár Enikő

tanár (magyar-olasz)

1999-

Ürmösné Csányi Éva

tanítónő

1999-

Tóthné Mátyus Monika

tanítónő

2000-2001

Franca Károlyné

műszaki oktató (technika)

2000-2001

Gondiné Fábián Krisztina

tanítónő

2000-2002

Lekrinszki Éva

tanítónő

2000-

Farkas Krisztina

tanár (történelem-könyvtár)

2001-

Dr. Halász Mátyásné

tanár (biológia-földr.-techn.)

2001-2002

Seres Edit

tanítónő

2001-2002

Solymosi Sarolta

tanítónő

2001-2004

Berze Tímea

tanítónő

2001-2005

Kissné Pulius Kornélia

főiskolai hallgató

2002-

Győri Istvánné

tanítónő, igazgatóhelyettes

2002-2004

Fekete Anna

tanítónő

2002-2006

Baranyai Antalné

gyógypedagógus

2002-2005

Nagy Tamás

tanár (biológia-kémia)

2004-2005

Csernák Csilla

tanítónő

2004-

Mátyus Imréné

tanár (matematika-fizika-kémia)

2004-

Bálint Beáta

tanítónő

2004-

Besszerné Almási-Szabó Zsuzsanna

tanítónő

2005-

Barcsik Edit

tanítónő

2005-

Besszer Péter

főiskolai hallgató

2005-

Novák Olga

tanár (német)

2006-

Novák Éva

tanítóképzős főiskolai hallgató

2006-

Kalmárné Palásti Mónika

tanítóképzős főiskolai hallgató

 

          Az iskola igazgatói

 

Dr.. Imre István főtanító

1870-1912

Mészáros Dezső

1912-1934

Vitéz Boda Gyula

1934-1946

Bánkúti Sándor

1946-1950

Tóth Ferencné Szarvas Matild

1950-1951

Bozsó Anta

1951-1953

Mészáros Lajos

1953

Bessenyei Imre

1953-1956

Pejtsik Béla

1956-1958

Kelemen Józsefné

1958-1959

Melegdi Sándor

1959-1962

László Sándor

1962-1968

Vén Ferenc

1968-1992

Lengyel József

1992-1997

Gibárszki Sándorné  

1997 -

 

 

 

Diákélet

 

A 4678. sz. Árpád Fejedelem Úttörőcsapat történetéből

 

Az iskola államosítása után 1949-ben alakult meg az úttörőszervezet. Elsőként Klucs Magdolna és Verebélyi Mihály pedagógusok fogták össze a jelentkező lányokat, fiúkat. 1950 nyarán Klucs Magdolna már 15 pajtással töltött Szegeden egy élményekben gazdag hetet.

1951-ben az első csapatvezető Sárvári Alajos lett. A formaruha fehér és barna ing volt. Vörös selyemnyakkendő csak kiváló úttörőmunka jutalma lehetett, amit elsőként a tanulók közül Dobai Sándor kapott meg.

1956-ban felbomlott az úttörőélet, 59-ig nem tudunk semmit az ifjúsági mozgalomról.

1959-ben megújult a táborozás, ekkor vásárolták az első csapatzászlót is. Nyaranta az ország különböző tájain (Balatonszárszó, Tata, Diósjenő, Balatonberény, Miskolctapolca) nyaralhattak egy-egy hétig az alpári gyerekek.

 

Az úttörőcsapat az iskola tanulóinak többségét fogta össze. Az osztályok alkották a rajokat, amelyek két-három őrsből álltak. Az osztályfőnökök voltak a rajvezetők, az őrsök élén választott diákok álltak. Hagyománnyá vált az évenként megrendezett kisdobos- és úttörőavatás. A rajok természetvédelmi tisztasági őrjáratokat végeztek, takarították a község utcáit, parkjait, a Várdombot. Felkeresték az egyedülálló idős embereket, segítettek a ház körüli munkákban, bevásároltak nekik a boltban. Ősszel tíz napot a tsz-ekben dolgoztak (szüreteltek, dohánylevelet törtek, almát szedtek). Az iskola és a tsz-ek között jó volt a kapcsolat, kirándulásokhoz, táborozásokhoz sokszor ingyen biztosítottak autóbuszt.

1975-től az úttörők nyaranként vándortáborozásra indultak. A két hét alatt 140-150 km-t gyalogoltak a gyerekek Keserű Ferenc, Keserű Ferencné, később dr. Hegedűs Andrásné, Maróti Pál vezetésével. A kisdobosok Horti Sándorné és Ivicz Lázárnéval táboroztak állandó táborhelyeken. 1982-ben új, állandó tábor nyílt Bükkszéken. A község fizette egy faház építési költségeit, amelyért kedvezmények illeték meg az iskola gyerekeit.

 

A tanulói önkormányzat

 

Napjainkban az iskolai diákönkormányzat a szervezője a diákprogramoknak. Évenként részt vesz az Árpád nap, a karácsonyi ünnepség, az iskolai farsang lebonyolításában, versenynapot szervez, pályázatokat ír ki, iskolaújságot ad ki, iskolarádiót működtet. Az utóbbi években a diákönkormányzat újraszervezte a nyári táborokat, sokszor pályázati támogatás segítségével.

A Börzsönyben (Cserépváralja), a Bakonyban (Vinye), a Mátrában (Szorospatak), a Zemplénben (Pálháza, Pusztafalu), Debrecenben nyaraltak tanulóink. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanárok időrendben: Patyiné Garai Andrea és Lancsáné Muzsik Mariann, Bondár Enikő és Tóthné Mátyus Monika.

 

 

 

        

   

 

 

 

 Kell egy lap!

 

-  Diákújság indul  -

 

1995. szeptemberében jelent meg először a tanulók lapja, az ÁRPÁDIÁK. A diákönkormányzat szerkesztésében megjelenő diáklap azzal a szándékkal jött létre, hogy  mindent megmutasson, egyfajta keresztmetszetet adjon az iskolaéletről; legyen egy kapocs, amely tovább erősíti a tanulók összetartozását. A havonta hat oldalon megjelenő kiadvány diákszerkesztője Rencsár Román 7.a osztályos tanuló lett. 

A kezdet nem volt zökkenőmentes, hiszen egy mechanikus írógépen és egy fénymásolón kívül más technika nem állt a „szerkesztők” rendelkezésére. De a lelkesedés mindent pótolt. Kézzel, ragasztással készültek a címlapok, illusztrációk, a rovatcímek. A cikkeket többször is át kellett gépelni, hogy megfelelő legyen az oldal képe.

De rovatok már voltak:  Iskolai élet, Tanárportré, Diákportré, Sport, Viccek, Rejtvény….

 

 

 

 

Az ÁrpáDiák elsô évfolyamának  borítói

 

És amire a legbüszkébbek voltunk: Maróti Ágnes 7.a osztályos tanulónak sikerült a lap számára interjút készítenie Vitray Tamással.

 

 

Interjú Vitray Tamással

 

 


Nem sokan mondhatják el iskolánkban, hogy láttak belülről – vagy akár kívülről is – egy igazi televíziós stúdiót. Azt még kevesebben mondhatják el, hogy személyesen is találkoztak a népszerű riporterrel, Vitray Tamással. De hogy még riportot is készítsenek vele, azt néhány ismert újságírón kívül senki sem állíthatja igazán. Kivéve Maróti Ágit, akinek sikerült mindhárom dolog. Most azt a riportot olvashatjátok, amit ő személyesen készített Vitray Tamással a Hogy is van ez? című műsoráról és ifjabb éveiről.

   - Hogyan született meg ennek az új műsornak az ötlete?

   - Hűha, ez nehéz kérdés. Látod itt ezt a rohangáló kis kopasz embert? Ő a rendező. Ő macerált engem, hogy találjunk ki valami társasjátékot, mert arra lenne igény, és esetleg műsoridőt is lehetne rá kapni.

Aztán meg én tavaly csupa szórakozásból és kíváncsiságból a Mensa HungariQa társaság felkérésére elvégeztem egy IQ-tesztet. Tudod, mi az az IQ? Intelligenciahányados. A Mensa HungariQa pedig egy nemzetközi szervezetnek a magyar tagintézménye, amely az intelligenciát méri. Én pedig nagyon kíváncsi voltam, hogy meg tudok-e felelni a követelményeknek, ezért csináltam végig a tesztjeiket. S amikor sikerült, arra gondoltam, miért is ne készítsünk ebből egy játékot, hogy az emberek megmérhessék, mennyit tudnak. Ez nem a műveltséget, inkább a logikát, a gondolkodás képességét méri. Hát így.

- Hányan dolgoznak a műsor elkészítésén?

- Nem tudom pontosan megmondani, mert a kérdéseket a Mensa HungariQa nevű szervezetnek a munkatársai állítják össze. De már újabban vannak olyan játékosok is, akik nem tudnak telefonálni, ennél fogva inkább feladványokat küldenek be. Sőt én magam és a kollégáim is készítettünk már néhányat. A kérdéskészítőkkel együtt lehetünk kb. tizenöten.

- Honnan származik a pénz, amit nyereményként kifizetnek?

- A pénzt eddig a televízió költségvetéséből biztosították. Hozzá kell tennem, hogy sokkal olcsóbb játék, mint bármelyik másik vetélkedő a televízióban. Gondolok itt akár a Szerencsekerékre, akár a Mindent vagy semmit címűre. De lehet, hogy az OTP vállalja műsorunk támogatását, azaz a nyeremények kifizetését.

- Szeretett általános iskolába járni?

- Annál is inkább, mert én nem jártam általános iskolába. Én még elemibe jártam. Ennek az volt az előnye, hogy négy osztályos volt. Igaz, így gimnáziumból kellett nyolc osztályt járnom.

- Mi volt a kedvenc tantárgya, és mely tantárgyakat nem kedvelte?

- Nagyon nem szerettem a fizikát, eléggé nem szerettem a matematikát, és nagyon szerettem a latint, az angolt és a magyart.

- Melyik tantárgyat tudta az életben leginkább hasznosítani?

- Illik ezt megmondani? Tulajdonképpen egyiket sem. De nem igaz! A latint talán, mert az minden nyelv tanulásában sokat segített.

- Szeret-e játszani, vagy inkább csak másokat „játszatni”?

- Én most is játszom, ez nem játszatás. Ugyanúgy izgulok, mint mindenki, hogy sikerül-e. Imádok játszani.

- Szerencsejátékokat is játszik?

- Soha nem lottóztam, soha nem totóztam. Egyszerűen nem érdekel. Sőt még babonás is vagyok, mert attól félek, hogyha nyernék, akkor a szerencsémet fölöslegesen pazarolnám el. Nekem pedig másra kell a szerencse.

- Mit üzenne iskolánk taulóinak, tanárainak?

- Mit üzennék? Szeressenek játszani.

- Köszönöm az interjút.

 

 

Maróti Ágnes

 

 (Ápádiák 1996. február, 2. p.)


 

 

A lap indulása óta folyamatosan megjelenik. Ma már számítógépes technikával készül, sok képpel, fényképpel illusztrálva, ami nagyban javított  az arculatán. Az iskolai eseményekről, versenyeredményekről  készült beszámolók mellett riportok, könyv, filmajánlók, rejtvények, viccek színesítik az egyes számokat.

A diákszerkesztők munkáját a diákönkormányzatot segítő tanárok fogták és fogják össze ma is: Patyiné Garai Andrea, Tóthné Mátyus Monika, Besszerné Almási-Szabó Zsuzsanna, Bondár Enikő.